zene

2013. június 25., kedd

12.-rész*."..Majd egy újabb csókot lopott tőlem.."

 Sziasztok, most csak ennyi tellett tőlem, és a fantáziámtól:DDD Bocsi ismét, hogy eltűntem. Az az igazság, hogy baromira nem tudom hogy folytassam a sztorit:/ Na, de 6 megjegyzés, és jön a következő, remélhetőleg gyorsabban, mint a többiek :))




" - A Franciaországi járat utasait, kérem fáradjanak a helyükre, a gép 10 percen belül felszáll " - szólt a hang, ami hatására a szívem szinte a torkomba ugrott. Faith még mindig az ablak előtt állt, és bámult ki rajta. Olyan gyönyörű. és mesés ez a lány. Odasétáltam hozzá, majd a kezemet a vállára helyeztem. Mosolyogva fürkészett, majd rájött, hogy indulunk, így felvette a bőröndjét, és indulhattunk az utunkra. 
Nem tudom, hogy mit is érzek. Hol ezt, hol azt. De azt tudom, hogy meg szeretném kapni. 
Mikor a repülőjegyet átvette a kedves, magas, barna hajú és szemű hölgy, Faith szemébe néztem, és láttam rajta, hogy izgatott. Egyik lányt sem láttam én még ilyen gyönyörűnek, mint amilyen ő.

Faith szemszöge:

Harrytől borzasztóan rendes volt, hogy elhozott Párizsba. Igaz, hogy kinevetett, amikor kértem, hogy fogja meg a kezem. Először furcsán nézett rám, de mikor látta, hogy nem viccelek, és tényleg félek a repüléstől, megfogta a kezem. Leszállásig el sem engedte. Nagyon meglepett, hogy félelmemet azzal csillapította, hogy kérdezett a családomról, majd ő is mesélt magáról pár dolgot. De én meséltem magamról a legtöbbet. De ez nem is baj. Harry magánélete szertefoszlott, amint jelentkezett az x-faktorba. Én nem tudnék így élni, hogy a rajongóim mindent tudnak rólam. És erre a pontra akkor jutottam el, amikor Harry felvázolta, hogy az interneten visszaolvasott olyan dolgot magáról, amit szinte csak ő tudott, és akivel lefeküdt. Mit ki nem derítenek az emberről? Családjáróm annyit mesélt, hogy az anyukája kiskorában elvált az apukájától, és nevelőapukájukkal élnek együtt. valamint van egy testvére, Gemma. Mutatott pár képet a családról, és ahogy Gemmára néztem, egyből Harryt láttam benne, ahogyan Annben is. Szép az anyukájuk nagyon, és a szépségüket örökölték a srácok is. 
Áttértünk a sulira, ami vicces, hisz Harry elmondta, hogy udvarolt annak a lánynak, aki neki nagyon tetszett, és csak 7 hónap után adta be a csaj a derekát. Mondjátok, ha egy pasi, csak a te kedvedért, mindig hazakísér, ha menni szerettél volna valahova, elvisz, falazz neked bármikor, és ha hajnalban is hívtad fel, ő felveszi a telefont, és kész arra, hogy meghallgasson téged, akkor ti neki tudnátok adni a szíveteket? Mert én igen. Austint este lezártam magamban. Szemét volt, hogy csak egy levéllel méltatott. Nem akarok egy ideig kapcsolatot, de ha igen, nagyon le kell nyűgöznie a srácnak. 
Visszatérve Harry gyerek korában, nagyon sok hülyeséget csinált. Bűzbomba a tanáriba, az egyik mosdó melletti terem eláztatása. Annyira lekötöttek a történetei, hogy  fel sem tűnt, hogy már Párizsban vagyunk. Gyönyörű. De azt bánom, hogy nem beszélek franciául. Harry viszont igen.

A hotelbe érve, fotósok vártak minket, és rajongók. Harry kivett a táskájából egy kapucnis felsőt, és rám erőszakolta még a kapucnit is, majd a napszemüvegét. A fotósok, és az újságírók mind csak azt kérdezték, hogy : Harry, ki ez a lány? Barátnőd? Rokonod? Mióta vagytok együtt? - majd amikor sikeresen beértünk az ajtón, a fotósok eltűntek. Kívülről nem láttak be, hisz sötétített az üveg, de mi ki, kiláttunk. Harry a recepcióhoz ment, és beszélni kezdett a hölggyel.
- A 69-es számú szoba az, ami még nincs betelve. Egy fiatal házaspár mondta le 2 órája a lakosztályt. Elfogadják? - pislogott nagyokat a nő, és Harry arcvonásaiban merengett el. 
Harry rám emelte a tekintetét, én pedig bólintottam, hisz nem volt kedvem átmenni egy másik szállodába.
- Rendben lesz ez így, köszönjük - mosolyogta szavait szinte Harry.
- Akkor itt lesz a kulcs, és jó mulatást - majd kacsintott a hölgy. Felkuncogtam, Harry megfogta a kezem, majd a nőre nézet, és kacsintott egy :" meglesz "-kíséretében.
Harry olyan szórakoztató. De az még szórakoztatóbb volt, mikor kijelentette, hogy menjünk el egy buliba. Jó, miért is ne? itt leszünk 3 napot, szóval a városnézéssel ráérünk még. Ki pakoltam a bőröndökből, és átvettem egy rövidnadrágot, és egy bikinifelsőt. Nagyon meleg van Párizsban. Harry lustizott, amíg az ő bőröndjéből is kipakoltam a cuccokat. Mikor kész lettem a kipakolással, elindultam a konyhába enni valamit, de kényelmetlen volt áthaladni úgy a nappalin, hogy Harry tekintete végig rajtam volt. Mikor beléptem a konyhába, eszembe jutott, hogy igen ám, ő is itt van, így az ajtófélfától kihajolva kérdeztem meg, hogy kér-e valamit. Kért. Szendvicset narancslével. Ki vettem a kenyeret a helyéről, és megvajaztam, majd rá tettem a felvágottat, és a salátát, majd felvágtam háromszög alakúra, végül öntöttem narancslevet. Harry valamilyen focimeccset nézett. Odavittem tálcán neki az ennivalót, amit meg is köszönt, majd elküldött, hogy vegyek fel valamilyen bulis ruhát. Na szép. Bementem a közös szobánkba, és keresgélni kezdtem a ruhák között. Arra az elhatározásra jutottam, hogy egy atlétát veszek fel, és egy virágmintás szoknyát. Más ugyebár nincs. Gyorsan magamra kaptam, és jól is tettem, mert Harry pont akkor lépett be a szobába. Mosolyogva figyelt rám, majd megkértem, hogy fésülje ki a hajam. Azt hittem, hogy erre a kérésemre kimegy, de nem tette. Felvette az asztalról a fésűt, és kifésülte a hajam. Olyan aranyos volt tőle.
- Harry, köszi, de menj, öltözz te is -mosolyogtam rá. 
Kimentem a szobából, és hagytam, hogy elkészüljön.

A zene egyre hangosabb, és hangosabb volt. Az emberek pedig részegedtek lefelé körülöttünk, és ugyanúgy mi is. Volt egy két lány, aki Hazzát körülugrálta, és engem nagyon idegesítettek. Nem tudom miért, de azt akartam, hogy Hazza csak velem foglalkozzon. Harry magához húzott, és a zene ritmusával ellentétben lassúzott. Aranyos volt. Mikor meguntam, megfordultam, és a zene ütemére mozgattam a csípőmet jobbra, majd balra. Harry meleg kezeit a derekamra tette, és ágyékához nyomta a fenekemet. Rádőltem hátammal a mellkasára, ő pedig fejét a vállamra helyezte. Így táncoltunk egy darabig. 
Igaz, hogy én is féltékeny voltam, de nem gondoltam, hogy ez kölcsönös. Egy helyes srác leszólított, és elhívott táncolni, mire Harry kijelentette, hogy tipli a barátnőjéről(!!). Ez nagyon meglepett. Hazza már nem is akart sokáig ottmaradni. A lányok egyre kirívóbban táncoltak körülöttünk, de ez Harryt nem érdekelte. Ő csak velem foglalkozott. Bevallom, tetszett. 

Nem tudom, hogy részeg vagyok-e vagy józan, de nagyon boldog voltam, és gondtalan. Lifttel utaztunk fel az 6. emeletre. A szállodában lévők megbámultak minket, hisz későn, és részegen mentünk be a lakosztályunkba. Harry bement a hálóba. Követni akartam, de én előtte kimentem a mosdóba. Befeküdtem a helyemre, mikor Harry magára rántott, így lovagló ülésben voltam rajta. Féltem egy kicsit, hogy agresszív lesz, de nem volt az. Jobb kezével simogatni kezdte a kezemet. Fáradt voltam, ezért a fejemet a jobb oldali kulcscsontjára tettem.  Harry a fejemet felhúzta magához, és megcsókolt. Majd megszakítottam csókunkat, és lepillantottam az alsójára. Keze az arcom felé mozdult. Végigsimított rajta, majd arra szuggerált, hogy ismét a tekintetét lessem. Derekamat megemelte, és ágyékára helyezett. Akaratlanul is, de Harry mellkasára estem. Elmosolyodtam, majd halottam egy „pff-t” Felemeltem a fejem, Harry megrezzent.
- Miaz? – mosolyogtam.
- A hajad - nevetett. Akaratlanul is mosolyogtam.
Kezét a nyakamra helyezte, majd egy újabb csókot lopott tőlem. Kezeimet ismét mellkasához tettem, és eltávolodtam tőle. Harold meglepetten tekintett rám.
- Ne csábíts! – szinte nyögdécseltem.
- Miért ne? - szögezte hozzám. 
-Nem szabad. Megcsókolnod sem kellet volna. Mi nem járunk -fakadtam ki, de még mindig Hazzán voltam. Harryből dőlt a piaszag, de én sem lehettem illatosabb. Úgy döntöttünk, hogy majd megbeszéljük ezt a dolgot, ha józanok leszünk.



2013. június 9., vasárnap

11. rész*- Meg kell, hogy csókoljam!

 Sziasztok:) Sajnálom, hogy ennyit késtem, de rossz lett a  gépem, megint.:( Ballagási próbák zömmel tódulnak rám, és a magán élet sem valami rózsás:) Szülinapomkor kb 4x sírtam.. nem túlzok:( Na, nem szaporítom tovább a szót, itt a fejezet, olvassátok, és komizzatok, Csatlakozzatok a facebook csoportba, és iratkozz fel rendszeres olvasónak. Nekem ez fontos. Köszönöm :)

 

Mikor magamra kaptam a fehér conversemet, Harry már a bőröndömmel együtt állt az ajtóban. Gondolom engem várt. Mosolyogva fürkésztem, és elindultam a nappaliban ücsörgő emberkékhez. Liam, és Viktoria megléptek, így tőlük nem tudok elbúcsúzni. Louis bedurcizva ült a kanapén. Mikor oda léptem hozzá, nem bírta sokáig, elmosolyodott. Elköszöntem tőle, majd Nialltől, és végül Zayntől is. Harry kezet rázott velük, majd elindult ki a fekete Range Rover -éhez, és be tette a bőröndömet. Utoljára visszanéztem a srácokra, és integettem nekik az ajtóban állva, majd becsuktam magam mögött az ajtót, és Harry kocsija felé vettem az irányt. Harry már a kocsiban ült, és amikor kinyitottam az anyós ülés ajtaját, hogy beszálljak, beindította a motort. Egy utolsót pillantottam a házra, majd a kocsival, kigördültünk az útra. Bekapcsoltam a rádiót, és a műszerfalon lévő Ray Ban napszemüveget a fejemre raktam, majd hátradőltem az ülésen. Harry szótlan volt az úton, én is csak akkor szólaltam meg, mikor észre vettem, hogy nem a repülőtér fele vette az irányt.
- Hova megyünk? - törtem meg a csendet kissé rekedtes hangon.
- Neked telefont venni, ugyanis szétvágtad - mondta hűvösen.
- Ó, bocs - zártam le a témát. Harry unottan forgatta a szemét, majd hangosabbra vette a rádiót. Mikor leparkolt, csak annyit mondott, hogy maradjak, mindjárt jön. Na, az a mindjárt egy bő fél óra volt. Harry egy kis táskával közelített a kocsi felé, majd mikor behuppant, az ölembe rakta a dobozt. Kicsit furán néztem rá.
- Nyisd már ki - mondta izgatottan.
- Jó, mi az? Robban? - próbáltam vicces lenni, de nem díjazta. Kinyitottam a csomagolt dobozt, majd észre vettem, hogy Harry egy telefont vett nekem.
- Én úgy gondoltam, hogy én veszem meg a telefont magamnak, de köszi - mosolyogtam rá, majd kapott egy puszit.
- Ne hülyéskedj, ennyi jár neked. Na, de induljunk, mert lekéssük a gépet - mondta, majd beindította ismét a motort, és útnak indultunk. Mosolyogva pásztáztam a telefont, majd mikor be tettem a kártyát, bekapcsoltam. A memória kártyát féltem beletenni, ugyanis Austinnal készült képek vannak benne. Ugye milyen jó, hogy egy telefonhoz memória kártya is jár? Beírtam a kódot, és csak néztem a telefont a kezembe, ahogy betöltődik a főoldal. Nem volt kedvem piszkálni, ezért rátettem a hozzá tartozó rózsaszínű tokot, és a táskámba raktam. Harry mosolyogva fürkészett, majd megszólalt.
- Tetszik? - nézte az utat.
- Nagyon! Köszönöm -lelkesedtem, és megpusziltam. Harry elpirult, és nem szólt hozzám az út hátra lévő részében.

Harry szemszöge:

  Ha őszinte akarok lenni, én beleszerettem Faithba. Olyan gyönyörű. Eszembe juttatja, a kimaradt gimis éveimet, amiket át élhettem volna.

" Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét. Ő rám néz, és mosolyog. De Ő nem úgy néz rám, Ő csak az úgymond "Legjobb Barátom". Vége az órának, vége a napnak, Ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, Ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi! Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom.
Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír... Sír, mert szakított a barátjával!!Én megvigasztalom, ő átölel érzem, hogy majd kiugrik a szívem.
Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barát legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom."


 Gondolataim ahogy végigfutottak az agyamon, csak arra tudtam koncentrálni, hogy most csak nem mondhatom el neki, hogy szeretem, hisz pár napja szakított a barátjával. Nem akarok tapintatlan bunkó lenni. Most elég, ha egy barát vagyok, akire számíthat. Mindig, minden körülmények között. De mégis meddig várjak? Félek, hogy nem bírok magammal. Meg kell, hogy csókoljam. Remélem ezt a három napot felejthetetlenné teszem a számára. 

Megérkeztünk a repülőtérre, de mivel titokba rendeltem két jegyet Párizsba, így nem voltak fotósok. Nem is baj, nem kell egy újabb botrány. Elég volt a Tayloros ügy. Faith izgatottan nézet ki az ablakon, ahol a pontosan három darab repülő foglalt helyet egymás mellet. Az egyik a párizsi járat. Ő még nem tudja, hogy hova megyünk. Meglepetés lesz. Remélem tetszeni fog neki. Olyan szállodára gondoltam, amely pont az Eiffel torony felé néz. Romantikus.

5 tömör megjegyzés, és jön a következő :) Remélem, hogy tetszik a történet :) Mi legyen? Faith, vagy Harry mutasson jelet a másik felé, és ha egyikőjük, akkor mit? :D Ti mit írnátok a helyembe? :DD

2013. június 8., szombat

Csatlakozz!

Sziasztok, ha van kedvetek, lépjetek be a csoportba, és így könnyebben el tudtok engem is érni, és a részeket. Sajnálom, hogy nem voltam, de most volt a szülinapom is, így el voltam habozva, de ma!! lesz rész, ha minden igaz :)) na, szóval csatlakozzatok :DD : https://www.facebook.com/groups/1375282536018727/

2013. május 26., vasárnap

Nem új rész

Sziasztok!:) bocsi, hogy nem adtam élet jelet magamról, de osztálykiránduláson voltam. Nagyon ki merültem, és voltak kisebb gondok is. 

Keddre tanulnom kell, szerdán pedig kompetencia mérésem lesz, így kedden valószínű, hogy tudok írni, de nem ígérem. Nemsokára (vagyis csütörtökön) elkezdődik a ballagási próba, szóval nem kétséges, hogy fáradt leszek. 

Ha lesz annyi fantáziám, megegyezhetünk abba, hogy nyáron minden nap legyen új rész, vagy két naponta. Ezzel tudom kiváltani, hogy most el vagyok habozva.
 Nagyon szeretném megköszönni a sok-sok megjegyzést, rendesek vagytok :) Szeretem az olvasóimat, büszkén kijelentem :) Puszi, Fanni :)

2013. május 19., vasárnap

10. rész* Szeretnél velem járni?

 Sziasztok, itt az új rész :) Remélem tetszik :) 5 tömör megjegyzés, és hozom a kövit :) pusziii :DDDD

  

Kellemetlen volt az, hogy ott ültem a fotelben mellettem Louis, a másik oldalamon pedig Niall és Zayn. Victoria velem szemben, Liam Harry mellet, az utóbbi pedig engem fürkészett. Tori észre vette, így szólt, hogy segítsek neki kiválasztani egy ruhát. Ja, jó duma. Ha baj van, ő látja, és keres kifogást, hogy kettesben tudjunk beszélgetni. Ami meglepett, hogy amikor felmentünk az emeletre, tényleg kikérte a véleményem, hogy milyen ruhát vegyen fel a randira. Mivel jó az idő, és nem felhős az ég, így egy csinos pólóra, és egy farmernadrágra gondoltam. Aha, de neki nem tetszett. Mosolyogva figyeltem, majd eszembe jutott, hogy van a szekrényemben egy ruha, amit a múltkor találtam egy butikban, de nincs önbizalmam felvenni. Torinak biztos van. Ő egy olyan személyiség, akit mindenki szeret, aki tele van szeretettel, és nincs olyan napja, hogy ne nevetne egy jót. Imádom, hogy ő a legjobb barátnőm. Nem is tudnám elképzelni magamat mással.
- Tori, van fehér magassarkúd?- mosolyogtam tovább a szekrényben elveszett lányra. Az említett kimászott a szekrényből, és egy olyan " ezt komolyan kérdezted?" nézéssel pásztázott engem. - Ó, hát persze. Bocsi - álltam fel az ágyról, és otthagytam a szobában, amíg átmentem az én szekrényemhez. Kerestem egy darabig, aztán rájöttem, hogy az ágynemű tartóban van. Hát nem rám vall? Mosolyogva vittem át a dobozt, amiben a fehér, pánt nélküli ruha volt. Alján kicsi fodrokkal. Szerintem nagyon szép darab. Amikor beléptem Tori szobájába, fürkészve figyelt rám, majd a kezemben tartott dobozra. 
- Ezt a ruhát nem olyan rég vettem. Remélem neked van elég önbizalmad felvenni - nyújtottam át az említett darabot. Izgatottan bontotta ki. Amikor meglátta a ruhát elérzékenyült, majd megölet.
- Köszönöm - motyogta. Válaszként szorosabban öleltem magamhoz. Örülök, hogy tetszik neki a ruha, és fel is veszi az esti "randira". Liamnek is tuti tetszik majd. Leültem az ágyra, és beállt a csend. Nem volt kínos, csak fura. Éreztem, hogy beszélni akar velem.
- Faith, tudod bennem megbízhatsz.. - kezdte, én pedig bólintottam - Harry ugyebár kedvel téged, és elvinne randizni. Én elhiszem, hogy Austin miatt ki vagy, de túl kell rajta magad tenned. Ha annyira szeretett volna, nem levelet hagyott volna itt, hanem megmondta volna a szemedbe, és megkérdezte volna, hogy lennél- e szíves vele tartani. De nem tette. Nem csíptem sose, de ezzel a lépésével még maga alá ásott az én szemembe. Nem mondom, hogy ugorj bele egy kapcsolatba, de adj esélyt a dolognak. Hidd el nekem, Harry az a személy, aki a csillagot is lehozná neked - mosolygott a barátnőm, én pedig könnyezni kezdtem. Nem, nem Austin miatt. Magam miatt. Nem tudom magam túl tenni Austinon, de Harryt is kezdem megkedvelni. Komolyan mondom, az érzéseim rabja vagyok. Victoria magához húzott, és szorosan magához ölelt. - Mi a baj? - kérdezte meglepetten.
- Tori, az a baj, hogy Austint is szeretem, de Harryt is kezdem megkedvelni. Nem tudom, hogy mit tegyek. Magamat sem akarom megbántani ezzel, de legfőképp Harryt sem akarom.
- Hogy érted, hogy nem akarod magadat megbántani? - kérdezte.
- Félek, hogy ha igent mondok, megbántom magam annyira, mintha nemet mondanék. Lehet menne, lehet nem. De ezzel nem csak magam, hanem Harryt is félek, hogy megbántom. Victoria döbbenettel teli arccal figyelt engem.
- Ne légy buta. Egy esélyt megérdemel mindenki. Te is, és ő is. 
- Nem tudom. Át kell gondolnom - törtem ki magamból, és arcomat a kezembe temettem.
- Na jó, hanyagoljuk a témát -mosolygott - Felveszem a ruhát a cipővel, hogy milyen lenne az összkép - állt fel az ágyról, és hátba veregetett. Mikor kilépett a szobából, én automatikusan hátra dőltem, és a plafont kezdtem pásztázni. Nem volt rajta semmi érdekes, csak egy csillár. Ó, hogy engem mik le nem kötnek. Nem sokkal később Tori jelent meg a ruhában, és a hozzá választott cipővel. Felültem az ágyon, és csak bámultam. Gyönyörű. A fodros ruha a térde felé csapódott 10 centivel, és a fehér, hozzá passzoló magassarkúnak a sarka halvány fa árnyalatú volt. Az összhatás 10-ből 10-es. 
- Gyönyörű vagy - motyogtam, és a tükör elé invitáltam. 

Torihoz feljött Liam, én pedig nem zavartam tovább, kimentem. Aztán egyenesen be a szobámba. Ami meglepett, hogy Harry várt rám ott. Esetlenül léptem be a szobába, és ráfeküdtem háttal az ágyra, majd kifújtam magam. Harry is követte a példámat. Ismét a plafont kezdtem el bámulni.
- Akkor mi lesz? -törte meg a csendet.
- Mit szeretnél mi legyen? - kacagtam fel. Valamiért ha vele vagyok, nem tudok szomorú lenni. Ez fura nem?
- Hát, ha neked jó, akkor menjünk el csak ketten. De ha nagyon akarod, jöhet Louis is.. hisz nélküle nem házasodhatunk meg - nevetett már ő is.
- Igazad van. Nagyon megharagudna ha nem vinnénk, nemde? 
- Az nem kifejezés. Nem szólna hozzám egy óráig - nevetett tovább, és ezzel nekem is jobb kedvem lett.
- Belehalsz abba az egy órába - nevettem.
- Te mindig találsz valami hozzáfűzni valót a dolgokhoz- mosolygott és rám nézett.
- Ha nem tetszik, mehetsz egyedül - nevettem tovább.
- Látod, most is - mondta. Inkább nem kommentáltam tovább, csak vállba bokszoltam. -Na, hova menjünk? Tengerpartra? Mondjuk három napra? - húzogatta a szemöldökét.
- Rád bízom Harry - motyogtam. 
- Akkor tengerpart lesz - mosolygott kajánul. 
- Egybe részes a bikinim - kacagtam, és felültem az ágyon. Harry zavartan nézett, majd mosolygott.
- Nem hiszem el - majd felállt, és kiindult a szobából - Pakolj, 2 óra, és indulunk! - állt meg az ajtóban, majd becsukta azt. Mégis hova megyünk? Istenem!! Félek, és izgatott is vagyok. 

Victoria szemszöge:

Faithel remélem sikerült megbeszélni a dolgokat Harryvel kapcsolatban. Annyira megérdemlik azt az esélyt egymással. Annyit csipkelődnek egymással, hogy süt róluk a dolog. Hogy velem, és Liammel mi van? Na, az ma derül ki. Faithtől rendes volt, hogy ide adta a ruháját. Életet mentett. Liamnek is tetszik. Szerintem. Liammel mikor kiléptünk a házból, egyből egy kocsi hátulsó ülésére pattantunk be. Nem tudom, hogy hova lesz a menet, de az biztos, hogy én kiugrom a bőrömből.
- Hova megyünk? - kérdeztem zavartan.
- Majd meglátod - mosolygott rám.
Mikor megérkeztünk, elképedtem. Nem hittem a szememnek. Egy kinti kerti piknik a szabadban. Na, ez jól hangzik. Annyira örülten annak, hogy Liam úgy kitett magáért. Vagy inkább azoknak, akik helyette tették meg? Egy fehér lepedő volt leterítve a fűre, körülötte gyertyákkal. A lepedőn pedig volt egy kosár, gondolom tele kajával. Zavartan megfogta a kezemet, és odahúzott a kis piknik helyünkhöz. Olyan cuki Liam, nem? Szendvicseket pakoltak, amik finomak voltak. Szerintem Niall megenné az egészet EGYEDÜL. (csupa nagy betűvel)  Laim annyit bír beszélni, mint Faith alig lehet lelőni őket. Remélem Harry szereti a beszédes lányokat. Liam annyit mesélt a zenekarról, a szüleiről. Majd mikor végeztünk, felálltunk, és elindúltunk a part felé. Liam "segédei" pedig összeszedték amit ott hagytunk. Mikor oda értünk, leültünk, és bámultuk a vizet. 
- Tori, akkor most mi lesz? - kérdezte félénken.
- Nem tudom - motyogtam.
- Szeretnél velem járni? -kérdezte félénken ismét.
- Ez elég válasznak? - kérdeztem, és megcsókoltam.
- Tökéletes - suttogta csókunk között.

Faith szemszöge: 

Harry meglepett, hogy pakoljak, és indulunk. Hát oké, ő mondta. Három napra megyünk, akkor kell legalább hat felső, a biztonság kedvéért. Pizsimet kikészítettem az ágyamra és berohantam a fürdőbe a tusfürdőmért. Alig telt el egy óra, mikor végeztem. Épp a szobám ablakánál pakolásztam, mikor láttam, hogy Harry a kocsijával a kocsifeljárón van. Uhh, gyors volt. Benyúltam gyorsan a szekrényembe még egy plusz törölközőért, mikor Harry nyitott be. 
- Na kész vagy? - vigyorgott, és valami kalap volt rajta. Jól állt neki.
- Igen, csak ezt kell még beletenni a bőröndbe - mutattam a kezemben lévő darabra. 
- Hagyd majd én - mosolygott - Menj, vedd fel addig a cuccodat. Én leviszem a bőröndöt - fordított nekem hátat, én pedig elindultam felvenni a cipőmet, és a kabátomat.

Kérlek szépen titeket, hogy olyan megjegyzéseket írjatok, hogy mi tetszik, és hogy mit szeretnétek, hogy történjen :) Csak akkor hozom a kövit, ha az öt megjegyzés nem ebből áll ki, hogy " jóóó kövit" Remélem megértitek, hogy fontos nekem!! Nincs ilyen valami (xd) nyugodtan tudtok megjegyzést hagyni. Köszönöm!:)

2013. május 12., vasárnap

9. rész* Fordulatok..

Sziasztok! :) Itt az új rész :) Sok jó visszajelzést kaptam, és tömör komikat :) Nagyon örülök neki :) 18 rendszeres olvasó, 12 megjegyzés.. Imádlak titeket! :) 5 megjegyzés, és hozom a kövit :) puszi 



 Kuncogva figyeltem Harryt, ahogy megrázta hosszú göndör tincseit. Felvette a nadrágját a földről és mosolyogva figyelt engem, miközben a nadrágját húzta a testére. Felültem az ágyon, és meredtem magam elé. Harry épp a pólóját kapta fel a földről, amikor észrevett.
- Hé, mi a baj? - huppant be mellém ismét az ágyba, majd magához ölelt.
- Semmi - semmi - mosolyogtam rá, és idegesen egy tincset hátratúrtam.
- Na, nekem ezt nem adod be. Mondd el! - komolyodott el a hangja.
- Harry, tényleg nincs semmi bajom. Csak nem megy egyről a kettőre az, hogy elfelejtsem Austint.
- Elhiszem - nézett rám, már mosolyogva - Jajj te, öltözz fel, kitalálunk valami programot -nevetett fel, és azzal magamra hagyott a szobában. Kissé letörve - mégis boldogan keltem ki az ágyból. (Normális ez? Mindegy) Tükröm elé lépve, végignéztem magamon, és nem is volt a külsőm olyan gáz, mint ahogy azt hittem. Kissé megduzzadt szemek, a hajam össze vissza. Éljen a régi Faith Smith. Úgy döntöttem, hogy lezuhanyzom, így felkötöttem a hajamat. Lassan lépkedtem be a helyiségbe, majd engedni kezdtem a vizet. Levettem magamról a tegnapi ruháimat, és beálltam a zuhany alá.

Kiszállásom után nem gondolkoztam sokat a ruházatomon, így magamra kaptam egy rövid gatyát, és egy pólót. Sminket nem tettem az arcomra, mert úgy gondoltam, hogy minek? Lehet megint elkap a sírhatnék, ha meglátok egy szerelmes párt a padon. Na remek, ismét sírhatnékom van. Ne Faith, ne gondolj ilyenekre. Erős vagy!

Hajamat kibontottam, megráztam, és már készen is voltam. Lesétáltam a lépcsőn, és mindenki a házban volt. A mindenki alatt Louis, Liam, Zayn, Niall, és Victoriát értek, és persze Harryt. Ezek mikor jöttek haza? Vagy el se mentek? Bizonyára látták rajtam, hogy valami nincs rendbe.

- Harry hívott, hogy jöjjünk át - törte meg a csendet Zayn, akinek telefon volt a kezébe, és azzal hadonászott.

- Ja, oké - néztem Harryre zavartan, ő pedig csak mosolyogva húzott egyet a vállán. -Mit terveztél mára? - nézem mélyen a szemébe.

- Attól függ, hogy neked mihez van kedved - nézett zavartan a többiekre.
- Nekem teljesen mindegy, csak csend legyen.
- Figyu srácok, én nem érek rá, mert Victoriával már megbeszéltünk egy kis kiruccanást - mondta Liam, és Torira nézett, aki zavartan tűrte a többiek tekintetét, ami rá irányult. Mosolyogva figyeltem a jelenetet.
- Mit szólnál ha csak mi ketten mennénk? - mosolygott a konyhapultnak neki támaszkodó Harry.
- Ne már! Én is menni akarok - fonta keresztbe maga előtt karját Louis.
- Nekem tök mindegy, hogy kivel hova megyek. Nekem az is jó, ha itthon maradunk - zártam le a vitát.
Harry szúrós szemmel nézte Louist, majd hirtelen  szaladni kezdett a haverja felé. Lou visítva visítva? ordítva rohant fel az emeletre, majd egy ajtó csapódát hallottunk. Zayn leheveredett a kanapéba Niall mellé, Liam és Tori esetlenül álltak egymás mellet. 
- Srácok, látom rajtatok, hogy jártok! Miért titkoljátok? - néztem rájuk mosolyogva.
- Őszintén? Most szakítottál Austinnal. Hogy lett volna szívem az orrod alá dörgölni, hogy megpróbálunk járni? - nézet rám Tori. Igaza van, megértem.
- Nos, ez az esély mindenképp érvényes - kacsintottam rájuk. Liam átkarolta Torit, és homlokon puszilta. Olyan aranyosak, és én olyan szomorú vagyok.

Louis fülig érő szájjal lépkedett le a lépcsőn, és Harry felé kacsingatott. De olyan szinten, hogy azt hittem valami rángási rohamot kapott. 
- Lou minden rendben? - kérdezte Niall, aki épp leejtette a szendvicsét(?) a földre.
- Ó persze, csak Harry beszámolt, hogy este mit csináltak az ágyban Faith-el - mondta tök komolyan, amire én ledöbbentem. Hogy micsoda? Harry olyan furcsa arckifejezésre váltott. Egyszerre volt meglepett, és zavart.
- Louis állítsd le magad, mert Faith megver - szögezte Tori Louishoz a tényt. Nos, ami igaz.
- Á nem bántja a tanúját! Ki lesz akkor a tanúja? Még egy ilyen megbízható ember mint én, nincs - jelentette ki olyan büszkén, hogy komolyan eldobom az agyam. 
- Ha nem fejezed be, nem hogy tanú nem leszel, de még kereszt apa se - mondta Harry röhögve. 
- Ó szóval már a gyerekben gondolkoztok - csodálkozott - Jól van fiatalok - mondta és leült az ágyra. Most komolyan szomorú? Vagy csak improvizál? Adjatok ehhez a gyerekhez valami útmutatót! Odasétáltam a kanapéhoz, és leguggoltam Louis elé. Rezzenéstelen arccal bámult rám, ami arra késztetett, hogy nevessek.
- Nyugi, lehetsz a tanúm, és a gyerekem keresztapja. Feltéve, ha lesz gyerekem, és esküvőm - mosolyogtam rá, és a kezem a kezére tettem.
- Ha Harryn múlik, lesz - kacsintott.
- Miért pont Harry? - néztem az említettre.
- Talán mert szingli? Vagy talán mert együtt aludtatok? Talán mert ő a legperverzebb? - húzogatta a szemöldökét Louis.
- Megnyugtatlak Harry és én köztem nem lesz semmi.

Megfagyott a hangulat. Mindenki csendben figyelt minket, én pedig leültem a kanapéra. Miért akarnak Harryvel össze boronálni? Igen, tök jól elvagyunk. Mint barátok. Legalábbis részemből. Igaz az is, hogy egy esélyt mindenki meg érdemel, de én most szakítottam Austinnal, neki meg ott van Taylor Swift. Igaz beszéltük Torival, hogy csak a lemez népszerűsítése miatt, de Taylor és én közöttem van különbség. Gondolataimból kimerengve annyit láttam, hogy Liam beszél Harryvel, Tori pedig közeledik hozzám. Valami baj van? Rosszat mondtam volna? Ó jaj.
- Igazából Louis Harry helyes, és járnék vele. Itt csak annyi a gond, hogy én nem vagyok szép, és hogy Austin.. -húztam el a végét. Harry fürkészte a tekintetemet, a többiek pedig minket néztek. Azaz Harryt, és engem.
- Na gyerekek, Harry és Faith mennek kiruccanni -csapta össze a tenyerét Louis, mire mindenki mosolyogva bólintott. Én a földet pásztáztam, Harry pedig engem. Jaj Faith mibe keveredtél?! Igazából nem akarok most kapcsolatot! Pláne egy híres emberrel. Egyet gondol és elmegy. Ezek után ki merne még egy hírességgel járni? Lőjetek le!

Kérlek szépen titeket, hogy olyan megjegyzéseket írjatok, hogy mi tetszik, és hogy mit szeretnétek, hogy történjen :) Csak akkor hozom a kövit, ha az öt megjegyzés nem ebből áll ki, hogy " jóóó kövit" Remélem megértitek, hogy fontos nekem!! Nincs ilyen valami (xd) nyugodtan tudtok megjegyzést hagyni. Köszönöm!

2013. május 4., szombat

8. rész* Együtt alvásnak nyögés a vége.

Szióka :) itt az új rész remélem tetszik ;) várom a komikat és az ötleteket :) 5 megjegyzés és jön a kövi :) puszi :)



A levél elolvasása után a könnyeim megállás nélkül potyogtak a földre. Miért nem mondta el? Jó, megértem, de akkor is. Kapkodva emeltem a telefonomat a fülemhez, és tárcsázni kezdtem a számot. Nem Kapcsolható. Remek. Számot cserélt. Így, hogy beszélek vele? Legyek nélküle boldog? Hogy? Kész zűrzavar a fejem. Annyira ideges, és összetört voltam, hogy a telefonom az ajtómhoz vágtam. Nem is kérdéses, eltört. Áh, vehetek másikat. Térdemre rákönyököltem, és arcomat a tenyerembe temettem. Kész, végem, feladom, ennyi. Pár perc lezajlása után Harry bukkant fel az ajtó mögül. Meglepetten állt a küszöbön, és nézte a törött készüléket. Lassan odalépegetett hozzám, majd mikor leült mellém, nem kérdezett semmit, csak megölelt. Én pedig zokogtam a vállán. Ölelése meleg volt, és kellemes. Éreztem rajta a tusfürdője illatát. Férfias, kellemes. Austin teljesen más mint ő. Észrevettem, hogy Harry a levelet kémleli. ezért odanyújtottam neki, hogy ő is el tudja olvasni. Harry végigfutotta a sorokat majd összegyűrte a levelet. Csodálkozva meredtem rá. Olyan gyenge voltam, hogy beszélni nem bírtam. A végtagjaim szó szerint remegtek. Hála az égnek, hogy ülök, és Harold karjai körém vannak fonódva. Ha ő most nem lenne itt, én szerintem összeesnék az idegtől.

- Semmi baj, ne sírj. Leírta. Találsz magadnak valaki mást, akit ugyanígy tudsz szeretni. Hidd el, jobb lesz, csak ne sírj, mert én is sírok, ha rossz a kedved -mosolygott rám, és szorosabban magához ölelt.

A nap baromi lassan telt, Harry pedig folyamatosan mellettem volt. Victoria az 1D összes tagjával jött haza olyan öt óra körül. Nekem nem volt idegzetem elmondani nekik, ezért Harry utasítására felmentem a szobámba, és bebújtam a paplanom alá.

Harry szemszöge:

Faith rettenetesen összetört Austin elutazása miatt. Amikor haza jött Victoria a csipet csapattal úgy éreztem jobb, ha én mondom el nekik, hogy mi történt, minthogy újra sírjon a dolog miatt. Felküldtem a szobájába, és elmeséltem a többieknek. Rezzenéstelen arccal ülték végig a kis előadásomat. Igazából megtetszett Faith kedvessége. De nem akarom, hogy tudja, mert félek, hogy nincs esélyem. Meg elég hülyén jönne ki, ha most szerelmet vallanék neki, nem?
- Mi most megyünk haza, ha nem baj. Jössz? Maradsz? - kérdezte Niall, ezzel gondolkodásomat megszakítva. Ránéztem Torira, aki bólintott egyet, hogy maradjak.
- Szerintem...Maradok. - jelentettem ki, és remegni kezdett a lábam.
Victoria mosolyogva fürkészett engem, majd mikor kissé kezdett zavarni, hogy néz, megszólaltam.
- Na, mi lesz? Nem mentek? -kérdeztem nevetve.
Louis megforgatta a szemét, majd odaállt mellém.
- Na srácok - csapta össze a tenyerét. - , hagyjuk rájuk a házat - mosolygott Louis, és hátba veregetett. Furán néztem rá, de legbelül örültem. És ő ezt pontosan tudta. De honnan? Nem is beszéltem neki erről. Na mindegy. Liam Victoriával összemosolygott, majd Niall rájuk nézett, majd rám, majd Louisra.
- Na jó, ti terveztek valamit - néztem rájuk nevetve.
- Haver, miről beszélsz? - mosolygott Zayn, de olyan hamisan, hogy amikor a pilláit rebegtette, elkapott mindenkit a röhögés.
- Ezt még gyakorold - biccentettem. Mosolyogva távoztak el a házból, én pedig ott álltam az üres nappaliban. Mosolyogva futottam fel az emeletre, majd mikor benyitottam a szobába, rögtön rossz kedvem lett. Faith szemei be voltak dagadva a sok sírástól. Rám nézett mikor beléptem, majd gyorsan elbújt a paplan alá, hogy ne lássam kisírt szemeit. Odaléptem az ágyhoz, levettem a cipőm, és felfeküdtem mellé az ágyba. Hallottam ahogyan szipog, majd kis idő után megemelkedett a paplan. Hasára feküdt, és úgy könyökölt. Kezével a hajába túrt, majd megtörölte könnyes, duzzadt szemeit.
- Victoria? -kérdezte szipogva.
- Elment a többiekkel - néztem rá mosolyogva, majd a tincs ami a szemébe hullott, a füle mögé raktam.
- Te hogy-hogy itt maradtál? - nézett mélyen a szemembe.
- Nem akartalak egyedül hagyni pont ilyen állapotban -mosolyogva fürkészett engem, majd megöleltem, mert könnybe lábadt a szeme. Miért ilyen nehéz őt így látnom? Rengeteg rajongó sír miattam, és a srácok miatt, de az mégse hat meg úgy, mint az ő sírása. Vonzódom hozzá? Aj, nem kéne. Harry, térj észhez!

Faith csak sírt és sírt egész éjszaka. Remélem hamar túlteszi magát, mert nem kéne, hogy sokáig őrlődjön rajta. Én végig öleltem őt, és nem engedtem el. Egyszerűen nem ment. Szeretem, vagy nem? Hú, ha én azt tudnám. Bizonytalan vagyok.

Faith szemszöge:

Nagyon rendes volt Harrytől, hogy itt aludt velem, és egész éjszaka megvigasztalt. Reggel fura volt, hogy egy nálam magasabb, göndör barna hajú fiú haja omlik a párnámra. Elmosolyodtam a látványon, és egyben hiányzott Austin.

 Ujjaimat végighúztam Harry meztelen hátán, amire felkelt. Upsz. Miért csinálom ezt? Harold mosolyogva nézett rám, majd becsukta a szemét, hisz fáradt volt. Miattam. Ismét Upsz.

- Na, kelj fel - suttogtam reggeli a reggeli "szexi" hangomon.

- Ha este nem hagytál aludni, legalább most hagyj. És neked is jó reggelt - húzta a száját, majd megfordult.

Na, ilyet nem játszunk. Mi az, hogy hátat fordít nekem? Felnevettem, majd megpillantottam Harry telefonját az ágyon. Bekapcsoltam a fényképezőt, majd vártam a megfelelő pillanatot, mikor ráülhettem.


Harry nyögött egyet, és mivel a kamerát a fejébe nyomtam, képtelen volt mosolyogni. Harry gondolt egyet, és kivette a telefont a kezemből, majd mikor felém hajolt, csinált rólam is egy képet. Haha, kölcsön kenyér vissza jár.
- Töröld ki a képet! - nyavalyogtam nevetve, és szinte kényesen.
- Mégis miért? - csodálkozott.  Á, szóval már nem is olyan álmos.
- Mert csúnya vagyok - jelentettem ki halál komolyan, amire ő csak felnevetett.
- Te nem vagy tisztába a szépségeddel - mosolygott rám, és "lemászott" rólam.
- Neked meg a szemed rossz! Te azzal tisztában vagy? - nevettem fel.
- Meg vagyok vele elégedve - röhögött.
- Tanácsolom, hogy menj el szemészetre - röhögtem.
- Szerintem te simán a szemészt is elküldenéd orvoshoz - nevetett, és végül felült az ágyon.