11. rész*- Meg kell, hogy csókoljam!

 Sziasztok:) Sajnálom, hogy ennyit késtem, de rossz lett a  gépem, megint.:( Ballagási próbák zömmel tódulnak rám, és a magán élet sem valami rózsás:) Szülinapomkor kb 4x sírtam.. nem túlzok:( Na, nem szaporítom tovább a szót, itt a fejezet, olvassátok, és komizzatok, Csatlakozzatok a facebook csoportba, és iratkozz fel rendszeres olvasónak. Nekem ez fontos. Köszönöm :)

 

Mikor magamra kaptam a fehér conversemet, Harry már a bőröndömmel együtt állt az ajtóban. Gondolom engem várt. Mosolyogva fürkésztem, és elindultam a nappaliban ücsörgő emberkékhez. Liam, és Viktoria megléptek, így tőlük nem tudok elbúcsúzni. Louis bedurcizva ült a kanapén. Mikor oda léptem hozzá, nem bírta sokáig, elmosolyodott. Elköszöntem tőle, majd Nialltől, és végül Zayntől is. Harry kezet rázott velük, majd elindult ki a fekete Range Rover -éhez, és be tette a bőröndömet. Utoljára visszanéztem a srácokra, és integettem nekik az ajtóban állva, majd becsuktam magam mögött az ajtót, és Harry kocsija felé vettem az irányt. Harry már a kocsiban ült, és amikor kinyitottam az anyós ülés ajtaját, hogy beszálljak, beindította a motort. Egy utolsót pillantottam a házra, majd a kocsival, kigördültünk az útra. Bekapcsoltam a rádiót, és a műszerfalon lévő Ray Ban napszemüveget a fejemre raktam, majd hátradőltem az ülésen. Harry szótlan volt az úton, én is csak akkor szólaltam meg, mikor észre vettem, hogy nem a repülőtér fele vette az irányt.
- Hova megyünk? - törtem meg a csendet kissé rekedtes hangon.
- Neked telefont venni, ugyanis szétvágtad - mondta hűvösen.
- Ó, bocs - zártam le a témát. Harry unottan forgatta a szemét, majd hangosabbra vette a rádiót. Mikor leparkolt, csak annyit mondott, hogy maradjak, mindjárt jön. Na, az a mindjárt egy bő fél óra volt. Harry egy kis táskával közelített a kocsi felé, majd mikor behuppant, az ölembe rakta a dobozt. Kicsit furán néztem rá.

- Nyisd már ki - mondta izgatottan.
- Jó, mi az? Robban? - próbáltam vicces lenni, de nem díjazta. Kinyitottam a csomagolt dobozt, majd észre vettem, hogy Harry egy telefont vett nekem.
- Én úgy gondoltam, hogy én veszem meg a telefont magamnak, de köszi - mosolyogtam rá, majd kapott egy puszit.
- Ne hülyéskedj, ennyi jár neked. Na, de induljunk, mert lekéssük a gépet - mondta, majd beindította ismét a motort, és útnak indultunk. Mosolyogva pásztáztam a telefont, majd mikor be tettem a kártyát, bekapcsoltam. A memória kártyát féltem beletenni, ugyanis Austinnal készült képek vannak benne. Ugye milyen jó, hogy egy telefonhoz memória kártya is jár? Beírtam a kódot, és csak néztem a telefont a kezembe, ahogy betöltődik a főoldal. Nem volt kedvem piszkálni, ezért rátettem a hozzá tartozó rózsaszínű tokot, és a táskámba raktam. Harry mosolyogva fürkészett, majd megszólalt.
- Tetszik? - nézte az utat.
- Nagyon! Köszönöm -lelkesedtem, és megpusziltam. Harry elpirult, és nem szólt hozzám az út hátra lévő részében.

Harry szemszöge:

  Ha őszinte akarok lenni, én beleszerettem Faithba. Olyan gyönyörű. Eszembe juttatja, a kimaradt gimis éveimet, amiket át élhettem volna.

" Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét. Ő rám néz, és mosolyog. De Ő nem úgy néz rám, Ő csak az úgymond "Legjobb Barátom". Vége az órának, vége a napnak, Ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, Ő rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi! Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom.
Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír... Sír, mert szakított a barátjával!!Én megvigasztalom, ő átölel érzem, hogy majd kiugrik a szívem.
Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barát legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom."

 Gondolataim ahogy végigfutottak az agyamon, csak arra tudtam koncentrálni, hogy most csak nem mondhatom el neki, hogy szeretem, hisz pár napja szakított a barátjával. Nem akarok tapintatlan bunkó lenni. Most elég, ha egy barát vagyok, akire számíthat. Mindig, minden körülmények között. De mégis meddig várjak? Félek, hogy nem bírok magammal. Meg kell, hogy csókoljam. Remélem ezt a három napot felejthetetlenné teszem a számára. 

Megérkeztünk a repülőtérre, de mivel titokba rendeltem két jegyet Párizsba, így nem voltak fotósok. Nem is baj, nem kell egy újabb botrány. Elég volt a Tayloros ügy. Faith izgatottan nézet ki az ablakon, ahol a pontosan három darab repülő foglalt helyet egymás mellet. Az egyik a párizsi járat. Ő még nem tudja, hogy hova megyünk. Meglepetés lesz. Remélem tetszeni fog neki. Olyan szállodára gondoltam, amely pont az Eiffel torony felé néz. Romantikus.

5 tömör megjegyzés, és jön a következő :) Remélem, hogy tetszik a történet :) Mi legyen? Faith, vagy Harry mutasson jelet a másik felé, és ha egyikőjük, akkor mit? :D Ti mit írnátok a helyembe? :DD