7.rész* Szakítás.

 Sziasztook! Itt az új rész :) puszi mindenkinek :) A kinézet hogy tetszik?:D Na és a történet? :D 3 megjegyzés, és hozom a következőt.

Egy karkötő. Mosolyogva néztem az arany láncra, amin lógott egy tömött szív. Miért ilyen rendes velem? Örülök, hogy ilyen barátom van! Max mosolyogva tekintett rám Austinnal együtt. 

- Köszönöm -motyogtam.

- Nincs mit köszönnöd. Megérdemled - húzott közelebb magához, és kaptam egy homlokpuszit.

- Én nem vettem neked semmit - jelentettem ki kínosan. Ő erre felnevetett. 

- Nem is vártam el - mosolygott. 

***** 

Maxnek el kellett mennie Austinnal egy megbeszélésre, ezért egyedül kellett hazasétálnom. Útközben telefonom rezgésére lettem figyelmes.

" Ma ráérsz? Esetleg tali? H. "

" Persze, ráérek. Gyere értem, és menjünk el valahova. F."

Nem jött válasz, de amire hazaértem Harry ott állt a kocsijával. Meglepetten nézett a lépcsőről, majd legyintett, hogy inkább nem akarja tudni, hogy hol voltam. Vicces.

Út közben úgy viselkedtem, mint egy 14 éves körüli lány, ha zavarba van. Harryre ha ránéztem röhögtem. Ha mondott egy fa viccet.. nos én azon is szakadtam. Hát ez van. Harry furán nézett rám, de ő is jól érezte magát velem. Remélem.

- Egy kávézóba jöttünk? Ez most komoly? -nézem rá nevetve a napszemüvegem mögül.

- Most miért? -emelte fel a szemöldökét.

- Onnan jöttem -nevettem tovább.

-Jó, akkor elviszlek magamhoz - nevetett. - De haza már nem viszlek. 

- Ez most nem jött be - nevettem, poénjára értve a célzást.

- Én nem vagyok olyan vicces mint te - nevetett.

- Mert én az vagyok? - mutattam magamra, és a hatás kedvéért kezemet a mellem felé helyeztem, számmal pedig "o" alakot formáztam. 

Harry mosolyogva megforgatta a szemét, és már nem is nézett rám, csak az útra. Hogy cukkoljam karomat magam elé fontam, és úgy meredtem mérges tekintettel az útra. Harry oda-oda pillantott, és arra az elhatározásra jutott, hogy bekapcsolja a rádiót. Épp a More Than This -ment. Harry szólója mikor indúlt a dalban, ő el kezdte énekelni.

 Mosolyogva néztem rá, majd odaszóltam neki halkan, hogy egoista. Mosolyogva legyintett és tovább énekelt. A következő számot nem ismertem, de nem is az esetem. Néztem az ablakon a tájat majd egyszer felcsendült a dalom. 

- Find light in the beautiful sea
I choose to be happy
You and I, you and I
We’re like diamonds in the sky
You’re a shooting star I see
A vision of ecstasy
When you hold me, I’m alive
We’re like diamonds in the sky - kezdtem el énekelni. Harry felém pillantott majd kinyomta a rádiót. Megfeledkezve magamról én tovább énekeltem. Majd mikor krákogott egyet elhallgattam, és ránéztem.

- A port jobban bírom. Inkább táncolj - mondta cinikusan.

- Hé most miért? Nincs is olyan gáz hangom.

- Olyan - nyomatékosított. 

Miért kötekedik? Én pedig kedves vagyok vele. Na mindegy.

- Harry, én haza akarok menni. Elegem van belőled! - motyogtam.

- Most komolyan megsértődtél? -vonta fel a szemöldökét.

Nem válaszoltam, Harry pedig a kérésemet teljesítve haza is vitt. Mondtam neki, hogy jöjjön be nyugodtan, nem muszáj hazamennie. Ledobta magát a kanapéra, és nem is zavartatta magát, bekapcsolta a tévét. Szememet forgatva mentem fel a lépcsőn, egyenesen be a szobámba, és becsaptam az ajtóm. 

Háttal nekidőltem, és kezemet az arcom elé emeltem. Elég ebből a napból! Pár perc múlva érdeklődve tekintettem az ágyam felé, egy idegen dologra, ami eddig nem volt ott. Egy levél. Félve odalépkedtem az ágyhoz, és a szám elé kaptam a kezem, mert a megszólítás az az én neven volt. : Faith

Kétségbe esetten rogytam le az ágyra, majd olvastam el a levelet .

Drága Faith! 

Ha ezt a levelet olvasod, én Max-el, és anyával már Miami felett repülök. Anya új állást kapott, ezért el kellet költöznöm. Sajnálom. Biztos vagyok benne, hogy felmerült benned a kérdés, hogy miért nem mondtam el, mikor utoljára együtt voltunk. Szeretném, ha tudnád, hogy ezzel magunknak akartam jót. Ezt a kevés időt, legalább nem búcsúzással töltöttük, hanem boldogan, mint mindig. Így nem változott meg minden közöttünk..Csak szimplán együtt lehettünk, mint bármely átlagos napon. Szeretlek Faith, mindennél jobban. Nem akartam elhinni, hogy így itt kellet hagynom azt a lányt, aki miatt boldogok voltak a nappalaim, és az éjszakáim. Hiányozni fog a nevetésed, a szőke hosszú hajad, és minden emlékem veled kapcsolatban. Faith, te vagy az a lány, aki fenekestül felfordította az életem.Hiányozni fognak az együtt eltöltött idők. Nem gondoltam, hogy el fogok költözni, és ily módon kell elválnunk egymástól. Fáj a gondolat, hogy nem láthatlak többé. El sem bírod képzelni, hogy milyen fájdalommal írom ezt a levelet! Köszönöm neked, hogy te ott voltál nekem, amikor senki más. Foglalkoztál velem akkor is, mikor más nem. Kerek egy évet tudhatunk magunk mögött, ami szép, hisz mindkettőnknek ez volt az első igazi, komoly kapcsolata. Ne szomorkodj, ennek így kellet lennie. Ez volt a mi tökéletes fejezetünk, ami most véget ért. Kérlek keress egy fiút, akit ugyan úgy tudsz szeretni, mint engem, és ő is ugyanígy szeressen téged! Isten ezt akarta, hogy így váljunk el egymástól. Én mindig szeretni foglak, akármilyen messze is vagy, bármi történjék.

Puszil: Austin.

6.rész*Évforduló

Sziasztok! :) Köszönöm a sok rendszeres olvasót :) Sokan mondtátok, hogy nem csípitek Austint a történetben:) Nyugi, nemsokára megfordulnak a dolgok. 3 megjegyzés, és hozom a kövit :) Puszi :* Jó olvasást :) Bocsi, ha van benne helyesírási hiba! Szóljatok, és javítom! :)

Ott álltam szinte faképnél hagyva. Holnap bocsánatot kéne kérnem Harrytől. Victoria nem tudom, hogy mire akart célozni. Austin miért ne szeretne? Jó, tudom rengeteg lánnyal van körülvéve, de nem vettem észre, hogy nem szeretne. Rajongók kérnek tőle puszit, nem zavar. Én is kérnék a helyükben. Austin hűséges típus. 

Gondolataim véget értek, mikor Austin az ágyon ülve telefonált. Csendesen léptem be a szobába, majd letettem az ágyra a Harrytől kapott ajándékomat. Mikor leültem mellé, Austin mosolyogva felém nézett. Elköszönt, és letette a telefont. 

- Mi van, mégse alszol?- nevettem fel.
- Nem lehet elaludni, ha csörög az ember telefonja - villantott egy fél mosolyt, amit imádtam. Olyan aranyos volt. Mosolyogtam rá, majd bebújtam az ágyba, a takaró alá. Már csak az éjjeli lámpa égett. Austin mosolyogva rám vetette magát.  Két kezével a fejem mellet támaszkodott. Mosolyogva figyeltem, hogy mit csinál. Lassan közelített felém, hogy meg tudjon puszilni, de csörögni kezdett ismét a telefonja. 

Sóhajtott egyet, majd lemászott rólam, és az éjjeli szekrényről kezébe vette a telefont. Poker arccal néztem cselekedetét, amit látott. Ledöbbenve figyeltem, ahogyan elsötétül a telefon kijelzője. Kinyomta! Visszatette a helyére a telefont, majd újra felém mászott, és úgy helyezkedett el, ahogyan az előbb voltunk.

- Nos, hol is tartottunk?-mosolygott, ami engem is mosolygásra késztetett. Lassan közelített felém, és újra megcsókolt. Eltoltam magamtól, amit furcsállt, így egy meglepődött szempárral találkozott a tekintetem.

- Austin, én még nem..-kezdtem bele, de Austin egy puszival betapasztotta a szám, így nem tudtam végig mondani. Áldom az eget, hogy ezt tette, mert így nem látta vöröslő arcomat.

- Nem akartam semmi olyat! -mosolygott. - Beszélgetni sem lehet? -nevetett fel kacéran. Ó.

- De, azt lehet - mosolyogtam, és kénytelen voltam a paplan alá bújni, hisz arcom újra pirosként mutatkozott. 

Austin mosolyogva elemelte a paplant az arcom elől, és nyomott egy puszit a homlokomra.

- Annyira gyönyörű vagy - suttogta a fülembe. - És csak az enyém - fejezte be. 

- Tegyük el magunkat holnapra Rómeó -mosolyogtam rá, ő pedig felnevetett. Bólintott, lekapcsolta az éjjeliszekrény világítását. Szorosan magához húzott, és úgy aludtunk el.

Reggel a madarak csiripelésére ébredtem. Leemeltem derekamról Austin védelmező karját, és azt maga mellé tettem. Mivel még ő aludt, így ott öltöztem át. Viszonylag gyorsan vettem fel a melegítőmet, és a pólómat. Később egy pulcsival is gazdagodott az öltözetem. Austin akkor kezdett el ébredezni, mikor a hajamat fésültem ki. Mosolyogva tekintgetett rám, majd kiszállt az ágyból, miután magához tért. Ott álltam a tükör előtt,  és odajött hozzám. Hátulról átölel. Olyan cuki, mikor reggel felkel és azt sem tudja, hogy mi merre hány méter. 
- Hova mész? -arcát a vállam hajlatába tette, és úgy dörmögött. Mosolyogva figyeltem.

- Futni -nevettem, amire ő is felnevetett.

- Minek, így is csinos vagy! -puszilt meg.

- Csak miattad csinálom, meg magam miatt -pirultam el. Austinnak nem tetszett a kijelentésem. Láttam rajta, de nem akart vitázni, így nem mondott semmit.

- Elkísérlek, oké? - mosolygott. -Várj két percet, és megyek -puszilt meg, és már vette is ki a cuccát, amibe jönni akart.

 Mosolyogva léptem ki a szobámból, és indultam az előszobába felvenni az edzőcipőmet. Tori még aludt szerintem, hisz minden úgy volt, ahogy tegnap este hagytuk. Mikor végeztem, és elkészültem, már Austin is mellettem volt, és a cipőjét húzta. Gondosan becsuktam a házat, de előtte hagytam egy cetlit Torinak. Elkezdtem futni.

 Na jó, ne nevettessük ki magamat. Inkább kocogtam Austin mellett. Folyamatosan SMS-t írt, és ez zavart. De mindegy. Tíz perc után odaértünk, ahol futni lehet. Ilyen sportpálya szerűség. Austin beállt mellém, és úgy tett mint aki futni akar velem együtt. Mosolyogva néztem rá, majd amolyan kiskutyás pillantásokkal nézett felém. Gondolom nem akar futni.

- Nem kértem, hogy fuss is velem -nevettem fel élesen.

- Hu, az jó -törölte meg homlokát. - Már azt hittem -próbálta nem elnevetni magát, de nem sikerült.
- Bolond! -nevettem rá.
- De csak a tiéd! -kiabálta, hisz már elkezdetem futni. 

Második körömet futottam, annak is a felénél jártam, mikor megpillantottam, hogy Austin nem egyedül van a lelátón. Max is mellette volt.  Mosolyogva integetett, mikor észrevette, hogy őt nézem. Kifulladva értem oda hozzájuk, majd Austin közeledett felém Max-el. 
- Szia -köszönt udvariasan. 
- H-helló -lihegtem, szinte fáradtan.

Austin a karját a vállamra tette, és úgy puszilt homlokon. Annyira imádom.

-Srácok! -szólt Max. -Annyira összeillettek! Megörökíthetem? -mosolygott felénk én pedig bólintottam.

Austin megfogta az egyik karomat, és a kamerába nézett. Én pedig, (még úgy sincs ilyen képünk) meg akartam csókolni, de puszi lett belőle. Mikor Max jelzett, hogy kész a kép, Austin kezét az arcomra helyezte, és úgy csókolt meg.

- Elég a nyálasságból fiatalok. Én vagyok az egyetlen, aki normális, és nem nyáladzik? - jelentette ki, mintha ez tényleg rendben lenne.

Austinnal furán néztünk rá. 

- Szerintem ritka egy hülye vagy, hisz egy veled egyidősnek barátnője van! - Austinnal együtt nevettem ki a haverunkat. 

-Chh összeillettek - forgatta a szemét. - Mind a ketten csak sértegetni tudtok -próbálta megjátszani a sértődöttet, de nem ment neki. Max hasonló karakter Austinnal, de ő mégis más. Nem volt full supra, és egyéb "termék bemutatós" öltözetben. Fekete hosszú haja volt, ami már a szemöldökét is lassan eltakarta. Sapka se hiányozhatott róla. Amióta Austin mániákusan gyűjteni kezdte, ő is rázendített. Szemei zölden csillogtak. Helyes fiú volt, nem értem, hogy miért nincs barátnője. 

A srácok kitalálták, hogy menjünk el egy fagyizóba. Na jó, természetesen alap, hogy megvárnak, amíg elfogadható külsőt varázsolok magamra. Fél órát vártak. Lezuhanyoztam, hajat vasaltam, átöltöztem. Nem tudtam, hogy mit vegyek fel, ezért Austinnak kiabáltam, hogy jöjjön fel. 

- Szaladj, hív az asszony - kiabálta Max, majd egy olyan "au" hangot hallottam. Austin biztos leütötte.

Mikor benyitott, ki is akart menni, hisz egy fekete bugyi, és melltartó volt rajtam. Kikacagtam szó szerint, majd szóltam neki, hogy jöjjön be nyugodtan. Zavartan pillantott rám.

- Miért hívtál? -kíváncsiskodott.

- Nem tudom, hogy mit vegyek fel -tettem csípőre a kezemet. Austin mosolyogva nézett engem, tekintete végig a szememen volt. WOW.

- Nem tudom -gondolkozott. -Nincs olyan jó idő, vegyél fel egy farmert pólóval, és egy pulóverrel -mosolygott. Közelebb lépett hozzám, és megpuszilt. - Én most megyek, mert Max még rosszra gondol -mosolygott és kilépett az ajtón. Gyorsan felöltöztem, és el is indultunk. Tori Liammel találkozott, mert nála maradt valami. (?) Az odaúton Maxből dőlt a szó. Be sem tudta fogni. Csak mondta..és mondta. Mikor be értünk az üzletbe, kissé csendesebb lett. Rendeltünk Austinnal egy nagy Csokis shaket, Max pedig egy közepeset. A pincér egy velünk egykorú fiatal fiú volt. Kedvesen felénk mosolygott, mikor kihozta a rendelésünket. Austin a vállamra helyezte a kezét, és megpuszilt, mikor a pincér elment. Szinte nevetve ittam Austinnal az üdítőt mert hol csikizett, hol pedig nevettetett. Jól szórakoztunk, de Max nem igazán. Inkább, csak minket nézett, és rajtunk nevetett.

- Nekem sose lesz olyan barátnőm, mint te Faith -sóhajtott. Austin és én döbbenten néztünk rá.

- Dehogynem! - szólt oda Austin. - Hidd el, téged is megtalál az, akivel együtt kell lenned -mosolygott Maxre. -Fel a fejjel haver.

Mind a ketten engem néztek, ami hatására sikerült zavarba hozni. Max-et hívták telefonon, ezért félre vonult. Austin ide hajolt hozzám, és kaptam egy puszit.

- Jól nézel ki - nevetett bele a fülembe, és karját körülfonta a derekamon. Mosolyogva fordultam felé, majd kis fázis késéssel leesett, hogy arra céloz, mikor a ruha kiválasztása miatt hívtam fel magamhoz. 

- Köszi -pirultam el, és mosolyogva Maxre pillantottam, aki idő közben megérkezett. Összevont szemöldökkel nézett ránk, majd legyintett egyet, hogy inkább nem is karja tudni, hogy miről volt szó.

Austin köhintett egyet, én pedig felé fordultam. 

- Minden oké? -kérdeztem nevetve.

- Persze, csak szőrcsomó - kuncogott. 

-Ezt félre értettem - szólalt meg a mobilja mögül Max. Na erre mind a hárman nevetésben törtünk ki.

- Faith -nézett a szemembe. - Bár nem vagyok a szavak embere, de mivel ma van, hogy egy éve megkérdeztem, hogy lennél -e a barátnőm, ezért szeretném, ezt oda adni - nyújtott egy piros dobozt az orrom elé. 

- Ó Austin, nem kellet volna. Elég, hogy vagy nekem -mosolyogtam rá, és kíváncsian nyitottam ki a dobozt, hogy megleshessem a tartalmát.

5. rész*-Hiányzott.

 Szió:) itt az új rész :) sokat vacilláltam vele, hogy mi legyen:S hát, ezt ilyen lett:) valakinek nem 
 tetszik, komizza meg, hogy mit akar olvasni, és talán megvalósítom:) 3 megjegyzés, és hozom a 
 következőt.!! puszi :*

-Harry, ezt nem kellene. - néztem a mellettem ülő srácra. Göndör sötét fürtjeit megvilágította az utcai fény. Karját visszább húzta a derekamról, és furcsállóan meredt rám. Biztos nem értette mire célzom. Félelmemet legyőzve, csukott szemmel csak arra gondoltam, hogy mikor lesz vége ennek az egésznek.

Nem nyitottam ki a szemem, de éreztem, hogy Harry nem érezte jól magát, mert nem érette, hogy először miért fogtam meg a kezét, aztán ha megpuszil, az nem tetszik. Szerintem jobb ha elmondom neki, hogy mi ez..

-Nekem barátom van. -jelentettem ki, és Harry felém kapta a tekintetét. Megrázta göndör hosszú barna haját, így pár tincs szemébe lógott. Kezeit arcához emelte, és megdörzsölte, majd úgy meredt maga elé.
-Ezt eddig miért nem mondtad? -nevetett fel szinte kínosan.
-Talán.. Mert nem kérdezted?!- mosolyogtam rá.
Harry forgatta a szemeit nevetve, majd mikor látta, hogy ismét csukva van a szemem, és a karfát bomlásig szorongatom, hogy ki ne essek, közelebb húzódott hozzám. Pár pillanaton belül ismét szorosan ölelt magához. Kinyitottam a szemem, és megláttam London fényeit, ami elképesztő látvány volt. Tetőpont az az volt, mikor megállt az óriáskerék, és mi voltunk a legtetején. Féltem, de nem volt olyan félelmetes, mint akkor ötévesen. Még mindig rossz visszagondolni rá. Azóta szerintem vidámparkba se voltam. Hmm. Mire nem képes egy srác iszonyathelyes mosollyal? No Comment.
-Hogy hívják a barátodat? - fordult felém, és próbált lekötni, hogy ne legyen olyan rémisztő a helyzet. Mosolyogva néztem rá, és azon gondolkoztam, milyen aranyos gesztus ez tőle.
- Austin Mahone. -nevettem fel, hiszen ő is ugyanúgy híres mint a srácok..Csak nem annyira.
-Arra az Austinra gondolunk mindketten? - mosolyodott el kajánul.
-Igen.. Arra. -nevettem.

Észre se vettem, de a jegyszedő már fel is nyitotta a hinta elejét. Meglepődtem, hisz észre se vettem..Harry lekötött egész idő alatt. Ügyes. Felé fordultam, ő pedig csak mosolygott. Smaragzöld szemei csak úgy csillogtak. Visszamosolyogtam rá, és kiszálltam Harryvel a hintából.

Szép lassan gyülekeztek mellénk a többiek, majd mikor mindenki ott volt már, kitaláltuk, hogy mi legyen a következő állomás.

-Dodzsem. -kiáltott fel Niall, a mellette álló Demi kissé elpirulva mosolygott a szőkeségre.
-Felőlem mehetünk oda is. -mosolygott Perrie.

Torival beszélgettem, miközben a srácok ismerkedni próbáltak velünk. Szerintem elég jól összeszokunk.
-Victoria, neked tetszik Liam? -kérdeztem Torit kissé félrevonulva, hogy a többiek ne hallják.
-Helyes, de nem szeretnék még barátot. -mosolygott rám a barátnőm. Mosolyogva bólintottam, majd visszamentünk a társasághoz. Louis épp azt mesélte, hogy mennyire szereti a húgait, és hogy jó lenne, ha láthatná őket.

Nagyban azt meséltem, hogy három évesen mit csináltam egy bevásárló központban, mikor megcsörrent a telefonom. Mosolyogva emeltem a készüléket a fülemhez.

-Szia. -motyogtam a telefonba, majd jobb kezemmel bedugtam a jobb fülem, hogy jól halljam a barátomat.
-Helló. Most értem vissza Californiából, itt vagyok előttetek. Hol vagy? - hangján halottam, hogy mosolyog.
-Ú bocsi, eljöttünk Torival vidámparkba az új barátainkkal. -felnéztem a társaságra, mert mindenki engem nézett, és hallgatott. -Mindjárt ott vagyok, puszi, szia. -mosolyogtam, majd kinyomtam a telefonom.

-Srácok, bocsi, de mennem kell. Most ért haza Austin, és ott vár a házunk előtt. Valaki haza tudna vinni? -néztem körbe a társaságon.
-Persze, én hazaviszlek, és majd visszajövök a többiekért, hisz Niall már megvette a jegyet.- mosolygott Harry.

Mosolyogva nyugtáztam a kedvességét. Elköszöntem a lányoktól, majd a srácoktól, és Harryvel elindultunk a kocsijához. Telefonomat szorongatva néztem az utat, és vártam, hogy mikor ölelhetem meg a barátomat.

-Mennyi ideje jártok? - nem nézett rám, csak az utat nézte.
-Most lesz egy éve. -mosolyogtam. Harry bólintott. -És neked a barátnőd? -mosolyogtam rá.
-Nekem nincs senkim. - mosolygott rám. -Még nem találtam meg az igazit. Bár most Taylor Swifttel jóba vagyok, de semmi komoly. - nevetett fel kínosan. Megértően bólintottam, és már meg is érkeztünk.

Kiszálltam, mikor megpillantottam a házunk előtt ücsörgő srácot. Mosolyogva rohantam oda hozzá. Ő felállt, és megölelt.
-Szia,hiányoztál.- pirultam el kissé.
-Szia, te is nekem. -mosolygott, majd nyomott egy szájra puszit , miközben beletúrt a hajamba. Megfogtam a kezét, majd odahúztam Harryhez.

-Harry, ő itt Austin, a barátom. -mutattam be őket egymásnak.
-Harry Styles, örülök a találkozásnak. -fogott kezed Austinnal.
-Austin Mahone, szintúgy.- mosolygott.
-Szerintem én megyek, majd találkozunk. -mutatott a kocsija felé. Megindult felém, megölelt, majd nyomott két puszit az arcomra, és azzal elindult a kocsija felé.

 Megfogtam ismét Austin kezét, majd Harryre néztem.

-Rendben. Köszi, hogy hazahoztál. Szia. -kiáltottam felé.
-Semmiség, Szia.-intett, majd beszállt a kocsiba.

Austin mosolyogva, felvont szemöldökkel fürkészett engem, én pedig legyintettem egyet, hogy majd elmesélem. Elővettem a táskámból a kulcsot, majd Austinra néztem. Meglepődtem, hisz volt nála egy utazótáska.

-Ez mi?- mosolyogtam.
-Faith, most jöttem haza a turnéról. -mosolygott. Ó, de buta vagyok.
-Ja, tényleg. -nevettem. -Maradsz éjszakára? -mosolyogtam, és kissé elpirultam, hisz eddig még sose aludt nálam, és én se nála.
-Csak..ha szeretnéd.-léptünk be a nappaliba. Austin hozzám simult, és belepuszilt a nyakamba.
-Mindennél jobban. -megfordultam mosolyogva, és megcsókoltam.
Austin mosolygott némán, és nem szólt semmit. Kezemet megfogta, és úgy húzott fel a szobába.

Mosolyogva lépett be, hisz szeret a szobámban lenni. Nagy kétszemélyes ágy, virágos tapéta, valamint mellette egy fürdőszoba. Nőies. Ledobta barátom a földre a cuccát, és leült az ágyra.
-Na, és mit fogunk csinálni? - mosolygott rám.
-Én elmegyek lefürdeni, te azt csinálsz, amit akarsz. Pakold ki a cuccodat. -mosolyogtam rá, és már a fürdő ajtajában álltam.
-Értettem főnök. -jobb kezét a homloka elé tette, amolyan "tisztelgés" képen. Mosolyogva mentem be fürdőbe, és megengedtem a vizet.

Bőrömön lassan húztam végig a tusfürdős szivacsot, ami kamilla illatú. Megmosakodásomat követően lusta voltam kimászni, ezért csak pihentem a kádban, és lazítottam.


 -Én elmegyek a másik fürdőbe, és lefürdöm. -kopogtatott. -El ne tűnj.-nevetett.
-Nyugi, nem fogok.- nevettem fel.

Hallottam, ahogyan Austin  zuhanyzik, így törölközőben kimásztam a szobámból. Odamentem a szekrényemhez, és kiválasztottam, hogy miben alszom. Egy testnadrág plusz bő póló. Aludni tökéletes.

Visszasomfordáltam a fürdőbe, és felöltöztem. Hajgumival felkötöttem copfba a hajam, és úgy léptem ki a szobámba. Austin már ott feküdt az ő részén. Elmosolyodtam, és befeküdtem mellé. Megpusziltam, ő pedig csak nézett, szótlanul. Elpirultam, hisz olyan aranyos volt.
-Mit nézel? -kérdeztem zavartan.
- A szőke hosszú hajad, a barna szemed, imádom. - felém fordult, és magához húzott. -Holnap lesz egy éve, hogy összejöttünk, ugye tudod? - váltott komolyabb arckifejezésre.
-Persze. -mosolyogtam, és Austin egy puszit nyomott a homlokomra, mikor Tori lépett be.
-Faith, Harry adni akar valamit. Te jó ég.- zárta be az ajtót, majd csukott ajtón keresztül beszélt hozzám. -Gyere le, most! -majd elment.
Hívtam a barátomat, hogy jöjjön, de nem tette. Fáradt, ezért kért egy puszit, és inkább fent maradt aludni.
 Kissé zavartan másztam le az emeletről,  Majd szerény társaság fogadott. Tori, és Harry. Harry zavartan tartott egy macit a kezében. Odalépett hozzám, és odaadta.
-Ezt neked hoztam.-mosolygott.-Nyertem, és nem tudom hova tenni. - nézett a szemembe.
-Köszönöm, rendes tőled. -néztem a magas göndörre. -Tori, neked mi bajod? -értetlenkedtem
-Miért van itt Austin? -vont kérdőre.
-Mert megkértem, hogy maradjon. -vallottam be.
-És máris le akartatok feküdni?
-Mi, dehogy! -motyogtam.-Gondolkozz már, olyan vagyok aki olyan hamar belemegy a dolgokba? -fakadtam ki, és zavartan Harryre néztem.
-Azt hiszem... én megyek. - mondta Harry, és kilépett az ajtón.
-Gratulálok, legalább ő szeret is. - mondta Victoria.
-Mivan?- összezavarodtam. -Miért, Austin nem szeret? Harrynek barátnője van, és én csak barátként tekintek rá. -fakadtam ki.
-Ahaa. -bólogatott a barátnőm, és otthagyott.