13.-rész* - Valahogy így?

Sziasztok:) itt az új rész :) Jó olvasást :D Örülnék, ha Tényleg írnátok megjegyzéseket. Kezdem azt hinni, hogy elpártoltatok mellőlem.:( Mert ha így van, akkor nem hiszem, hogy érdemes folytatnom. 6 tömör megjegyzést, és akkor hozom a kövit. Végre van ihletem, már csak az időmtől telik a részek sorsa.

Reggel eszméletlen nagy fejfájással keltem. Na jó, délután egy óra, az még az, nem? Na mindegy. A tegnap estére visszagondolva alig rémlik valami. Addig megvan, hogy Hazza hívott egy taxit, és úgy indultunk útnak. Még arra is emlékszem, mikor a helyes pasi felkért táncolni, Harry beszólt neki, hogy szálljon le rólam, hisz a barátnője vagyok. Na, ezt majd megkérdezem, hogy-hogy gondolta. Na, ezután teljes filmszakadás. Hogy mi is történt az este további részében, nem tudom. Bízom benne, hogy Harrynek rémlik majd. 

Este nem öltöztem át, így reggel egy atléta és bugyi volt rajtam. Nem is öltöztem fel, hisz Harry még aludt. Főzök egy kávét magamnak, és neki is. Biztos szereti. Max ha nem, máskor ki Google-zom. Ugyebár minden, amit tudni lehet róla, az fent van az interneten. Miközben a kávé lefőtt, én bekapcsoltam a TV-t. Rómeónak nem is kellet szólnom, hogy kelljen. Amikor kiöntöttem a kávémat, majd az övét, és beültem a kanapéba, ő akkor kászálódott ki a szobából. Még amikor nálam aludt, se láttam ilyennek. Boxerben, talpig tetkóban. Haja izzadtan, kócosan omlott homlokára. Szeme szende, smaragzöld, arca piroskás, mint az ajka. Mosolyogva pillantottam rá a bögre kávé mellől.

- Jó reggelt Rómeó.

- Neked is Júlia -biccentett.

- Neked is készítettem kávét, ott van a konyhában, a pulton -mosolyogtam rá kómásan.

- Köszi, angyal vagy - nézett a szemembe, és mosoly nélkül kiviharzott a konyhába. Megbántottam volna? Mire nem emlékszem? Egyre kíváncsibb vagyok a múlt estével kapcsolatban. Harry bekászálódott mellém a kanapéba, és néztük a tévét. Valami opera ment. Harry kissé furcsán nézett rám. Biztos azt gondolja, valami ufó vagyok. Pedig nem. Nekem fel se tűnt, hogy az megy, így egy 100 wattos mosoly kíséretében csatornát váltottam. Barátság extrákkal. Félve rápillantottam Haroldra, aki pislogás nélkül nézte a tévét, így maradtam ennél. Kicsit furcsálltam azt a filmben, hogy nem járnak egymással, de mégis olyan dolgokat csinálnak, amit párkapcsolatban lévő emberek szoktak tenni. Na de biztos épp ezért ez a címe a filmnek. Épp amikor jött volna a film lényege, elment az áram. Ez most komoly? Harryvel egyszerre nevettünk fel. 

- Na, most hogy nincs áram, és nem látjuk ennek a jó filmnek a végét, van valami ötleted, hogy mivel üthetnénk el az időt? - kacsintott rám Hazza.

- Biztos nem azzal, amit az előbb láttunk - kacsintottam rá, és hozzávágtam egy díszpárnát. Úgy csinált, mintha besértődött volna, majd lesből támadt. Kis huncut. Én is őt utánoztam a megsértődöttségben, erre úgy megcsikizett, hogy szinte ráfeküdtem, és nevetőgörcsöt kaptam. Élvezte. Na én kevésbé. De egy próbálkozásnak elment. 

Már csak ültünk a kanapéba, és szemeztünk. Én egyfolytában mosolyogtam, és ő is. Szerintem olyan 10 perc után, tiszta piros volt az arcom, amikor megpróbált zavarba hozni azzal, hogy kaján vigyor mellet húzogatta szemöldökét. Komolyan mondom, ez a srác lökött. 

- Amúgy neked mi rémlik a tegnappal kapcsolatban? - tette fel a kérdést.

- Nem sok. Annyi, hogy táncoltunk, felkért egy helyes pasi, te rászóltál, hogy hagyja a csajodat, és ennyi. A többi kész homály - Harry totál komoly arccal nézett rám. Semmilyen érzelmet nem tudtam leolvasni az arcáról. 

- Tényleg? Nekem pont az rémlik, hogy megcsókoltál - mondta szúró szerűen, és akkor bevillant minden. 

- Hé, te csókoltál meg! -háborodtam fel. 

- Nem hiszek neked. Én nem szoktam megcsókolni csak úgy ilyen szép, és csinos lányokat. Sem féltékenységemben azt mondani, hogy a barátnőm - mondta, és teljesen elárulta magát. 

- Ó biztosan. De akkor is te csókoltál meg! - néztem tovább rá, már mosolyogva.

- Valahogy így? - hajolt közel hozzám, és újra megcsókolt. Aztán újra, majd eltoltam magamtól. 

- Valahogy így. De lehet az nem is te voltál. Az az illető jobban csókolt - kacsintottam rá.

- Na ezt megbánod - nevetett fel, és hozzám vágta a díszpárnát, amit az imént én dobtam hozzá, majd szaladni kezdtem a szobába, Harry pedig utánam. Bevágódtam az ágyba, majd magamra húztam a takarót. Harry bejött a szobába, és amire nem számítottam, azt tette. Rám ugrott. Nem tudom mit hisz magáról. Talán azt, hogy olyan könnyű mint egy 8 éves? Látszik tíz évvel van lemaradva. Harry kiszedett a takaróból, és teljesen rajtam feküdt. Hasa a hasamon, lába a lábam mellet. Keze a kezemen, ami nekem a fülem mellet volt. Harry felnevetett. 

- Na ki csókolt meg téged olyan jól? - kaján vigyor húzódott a szájára. 

- Csak akkor mondom, hogy te voltál, ha bevallod, hogy te csókoltál meg másodszorra is. 

- Legyen - majd adni akart még egy csókot, de elfordítottam a fejem. Harry furán nézett rám.

- Baj van? - látszódott rajta, hogy zavart. Leszállt rólam, hogy fel tudjak ülni. Beletúrtam a hajamba, és belenéztem a smaragzölden csillogó szemébe. 
-Harry az az igazság, hogy egy hete se ismerlek. Egy hete se, hogy szakított velem Austin, de én itt veled csókolózom. Ne tudd meg hogy érzem most magam - fakadtam ki magamból.

- Hé, én tehetek róla. Sajnálom -ölelt meg. Most úgy elásnám magam. Nem érdemlem meg, hogy törődjön velem.

- Felejtsük el - mosolyogtam. 

- Jó, most öltözz fel, irány Párizs.

Harrynek örök hála, hogy láthatom Párizst. Eszméletlen szép. 

Az Eiffel torony előtt Harryről készítettem egy képet, majd ő is rólam. Na azt inkább nem publikálnám. Van egy olyan érzésem, hogy szeretem Harryt, de milyen már az, hogy egy hét se telt el, de már más a pasim. A média így is ismer. Csak azt a pillanatot várnák, mikor szakítunk. Nekem ez nem kell. Inkább várok egy-két hónapot, minthogy legyen egy kéthetes kapcsolatom. Harry most nagyon híres. Nem hiszem, hogy pont rám van szüksége. Na jó, azért kell egy barátnő meg minden, de ott leszek neki, csak nem úgy. Na mindegy, magam sem tudom, hogy mit is akarok igazán. Igen, szükségem van egy barátra, aki Tori. De szükségem van egy fiú barátra is. 

Na, meglátjuk hogy lesz ez. Egy biztos, nem akarom Harryt elveszíteni. Ő olyan mint én. Csak pasiba. 

Harry szemszöge:

Arra gondoltam, ha Faith nem érzi magát jól, akkor teszek érte, hogy jó legyen neki. Ezt vegyétek úgy, hogy ha kell, a csillagot is lehozom az égről. Csak tudnám, hogy azt hogy kell. Lényegében, én nem bántam meg, hogy megcsókoltam őt. Hogy ő meg bánta-e, azt nem tudom. Remélem nem. Abban bízom, hogy egyszer azt mondhatom, hogy ő a barátnőm. Sok munka lesz vele, de szerintem megéri. Azt vettem észre, hogy kedvel engem, de nem akar belemenni egy kapcsolatba se, hisz egy hete, hogy ismerjük egymást. De meg kell, hogy valljam, annyira vonz a személyisége. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mivel csavarjam el a fejét. Akarom őt. Ez már biztos.