7.rész* Szakítás.

 Sziasztook! Itt az új rész :) puszi mindenkinek :) A kinézet hogy tetszik?:D Na és a történet? :D 3 megjegyzés, és hozom a következőt.

Egy karkötő. Mosolyogva néztem az arany láncra, amin lógott egy tömött szív. Miért ilyen rendes velem? Örülök, hogy ilyen barátom van! Max mosolyogva tekintett rám Austinnal együtt. 

- Köszönöm -motyogtam.

- Nincs mit köszönnöd. Megérdemled - húzott közelebb magához, és kaptam egy homlokpuszit.

- Én nem vettem neked semmit - jelentettem ki kínosan. Ő erre felnevetett. 

- Nem is vártam el - mosolygott. 

***** 

Maxnek el kellett mennie Austinnal egy megbeszélésre, ezért egyedül kellett hazasétálnom. Útközben telefonom rezgésére lettem figyelmes.

" Ma ráérsz? Esetleg tali? H. "

" Persze, ráérek. Gyere értem, és menjünk el valahova. F."

Nem jött válasz, de amire hazaértem Harry ott állt a kocsijával. Meglepetten nézett a lépcsőről, majd legyintett, hogy inkább nem akarja tudni, hogy hol voltam. Vicces.

Út közben úgy viselkedtem, mint egy 14 éves körüli lány, ha zavarba van. Harryre ha ránéztem röhögtem. Ha mondott egy fa viccet.. nos én azon is szakadtam. Hát ez van. Harry furán nézett rám, de ő is jól érezte magát velem. Remélem.

- Egy kávézóba jöttünk? Ez most komoly? -nézem rá nevetve a napszemüvegem mögül.

- Most miért? -emelte fel a szemöldökét.

- Onnan jöttem -nevettem tovább.

-Jó, akkor elviszlek magamhoz - nevetett. - De haza már nem viszlek. 

- Ez most nem jött be - nevettem, poénjára értve a célzást.

- Én nem vagyok olyan vicces mint te - nevetett.

- Mert én az vagyok? - mutattam magamra, és a hatás kedvéért kezemet a mellem felé helyeztem, számmal pedig "o" alakot formáztam. 

Harry mosolyogva megforgatta a szemét, és már nem is nézett rám, csak az útra. Hogy cukkoljam karomat magam elé fontam, és úgy meredtem mérges tekintettel az útra. Harry oda-oda pillantott, és arra az elhatározásra jutott, hogy bekapcsolja a rádiót. Épp a More Than This -ment. Harry szólója mikor indúlt a dalban, ő el kezdte énekelni.

 Mosolyogva néztem rá, majd odaszóltam neki halkan, hogy egoista. Mosolyogva legyintett és tovább énekelt. A következő számot nem ismertem, de nem is az esetem. Néztem az ablakon a tájat majd egyszer felcsendült a dalom. 

- Find light in the beautiful sea
I choose to be happy
You and I, you and I
We’re like diamonds in the sky
You’re a shooting star I see
A vision of ecstasy
When you hold me, I’m alive
We’re like diamonds in the sky - kezdtem el énekelni. Harry felém pillantott majd kinyomta a rádiót. Megfeledkezve magamról én tovább énekeltem. Majd mikor krákogott egyet elhallgattam, és ránéztem.

- A port jobban bírom. Inkább táncolj - mondta cinikusan.

- Hé most miért? Nincs is olyan gáz hangom.

- Olyan - nyomatékosított. 

Miért kötekedik? Én pedig kedves vagyok vele. Na mindegy.

- Harry, én haza akarok menni. Elegem van belőled! - motyogtam.

- Most komolyan megsértődtél? -vonta fel a szemöldökét.

Nem válaszoltam, Harry pedig a kérésemet teljesítve haza is vitt. Mondtam neki, hogy jöjjön be nyugodtan, nem muszáj hazamennie. Ledobta magát a kanapéra, és nem is zavartatta magát, bekapcsolta a tévét. Szememet forgatva mentem fel a lépcsőn, egyenesen be a szobámba, és becsaptam az ajtóm. 

Háttal nekidőltem, és kezemet az arcom elé emeltem. Elég ebből a napból! Pár perc múlva érdeklődve tekintettem az ágyam felé, egy idegen dologra, ami eddig nem volt ott. Egy levél. Félve odalépkedtem az ágyhoz, és a szám elé kaptam a kezem, mert a megszólítás az az én neven volt. : Faith

Kétségbe esetten rogytam le az ágyra, majd olvastam el a levelet .

Drága Faith! 

Ha ezt a levelet olvasod, én Max-el, és anyával már Miami felett repülök. Anya új állást kapott, ezért el kellet költöznöm. Sajnálom. Biztos vagyok benne, hogy felmerült benned a kérdés, hogy miért nem mondtam el, mikor utoljára együtt voltunk. Szeretném, ha tudnád, hogy ezzel magunknak akartam jót. Ezt a kevés időt, legalább nem búcsúzással töltöttük, hanem boldogan, mint mindig. Így nem változott meg minden közöttünk..Csak szimplán együtt lehettünk, mint bármely átlagos napon. Szeretlek Faith, mindennél jobban. Nem akartam elhinni, hogy így itt kellet hagynom azt a lányt, aki miatt boldogok voltak a nappalaim, és az éjszakáim. Hiányozni fog a nevetésed, a szőke hosszú hajad, és minden emlékem veled kapcsolatban. Faith, te vagy az a lány, aki fenekestül felfordította az életem.Hiányozni fognak az együtt eltöltött idők. Nem gondoltam, hogy el fogok költözni, és ily módon kell elválnunk egymástól. Fáj a gondolat, hogy nem láthatlak többé. El sem bírod képzelni, hogy milyen fájdalommal írom ezt a levelet! Köszönöm neked, hogy te ott voltál nekem, amikor senki más. Foglalkoztál velem akkor is, mikor más nem. Kerek egy évet tudhatunk magunk mögött, ami szép, hisz mindkettőnknek ez volt az első igazi, komoly kapcsolata. Ne szomorkodj, ennek így kellet lennie. Ez volt a mi tökéletes fejezetünk, ami most véget ért. Kérlek keress egy fiút, akit ugyan úgy tudsz szeretni, mint engem, és ő is ugyanígy szeressen téged! Isten ezt akarta, hogy így váljunk el egymástól. Én mindig szeretni foglak, akármilyen messze is vagy, bármi történjék.

Puszil: Austin.

6.rész*Évforduló

Sziasztok! :) Köszönöm a sok rendszeres olvasót :) Sokan mondtátok, hogy nem csípitek Austint a történetben:) Nyugi, nemsokára megfordulnak a dolgok. 3 megjegyzés, és hozom a kövit :) Puszi :* Jó olvasást :) Bocsi, ha van benne helyesírási hiba! Szóljatok, és javítom! :)

Ott álltam szinte faképnél hagyva. Holnap bocsánatot kéne kérnem Harrytől. Victoria nem tudom, hogy mire akart célozni. Austin miért ne szeretne? Jó, tudom rengeteg lánnyal van körülvéve, de nem vettem észre, hogy nem szeretne. Rajongók kérnek tőle puszit, nem zavar. Én is kérnék a helyükben. Austin hűséges típus. 

Gondolataim véget értek, mikor Austin az ágyon ülve telefonált. Csendesen léptem be a szobába, majd letettem az ágyra a Harrytől kapott ajándékomat. Mikor leültem mellé, Austin mosolyogva felém nézett. Elköszönt, és letette a telefont. 

- Mi van, mégse alszol?- nevettem fel.
- Nem lehet elaludni, ha csörög az ember telefonja - villantott egy fél mosolyt, amit imádtam. Olyan aranyos volt. Mosolyogtam rá, majd bebújtam az ágyba, a takaró alá. Már csak az éjjeli lámpa égett. Austin mosolyogva rám vetette magát.  Két kezével a fejem mellet támaszkodott. Mosolyogva figyeltem, hogy mit csinál. Lassan közelített felém, hogy meg tudjon puszilni, de csörögni kezdett ismét a telefonja. 

Sóhajtott egyet, majd lemászott rólam, és az éjjeli szekrényről kezébe vette a telefont. Poker arccal néztem cselekedetét, amit látott. Ledöbbenve figyeltem, ahogyan elsötétül a telefon kijelzője. Kinyomta! Visszatette a helyére a telefont, majd újra felém mászott, és úgy helyezkedett el, ahogyan az előbb voltunk.

- Nos, hol is tartottunk?-mosolygott, ami engem is mosolygásra késztetett. Lassan közelített felém, és újra megcsókolt. Eltoltam magamtól, amit furcsállt, így egy meglepődött szempárral találkozott a tekintetem.

- Austin, én még nem..-kezdtem bele, de Austin egy puszival betapasztotta a szám, így nem tudtam végig mondani. Áldom az eget, hogy ezt tette, mert így nem látta vöröslő arcomat.

- Nem akartam semmi olyat! -mosolygott. - Beszélgetni sem lehet? -nevetett fel kacéran. Ó.

- De, azt lehet - mosolyogtam, és kénytelen voltam a paplan alá bújni, hisz arcom újra pirosként mutatkozott. 

Austin mosolyogva elemelte a paplant az arcom elől, és nyomott egy puszit a homlokomra.

- Annyira gyönyörű vagy - suttogta a fülembe. - És csak az enyém - fejezte be. 

- Tegyük el magunkat holnapra Rómeó -mosolyogtam rá, ő pedig felnevetett. Bólintott, lekapcsolta az éjjeliszekrény világítását. Szorosan magához húzott, és úgy aludtunk el.

Reggel a madarak csiripelésére ébredtem. Leemeltem derekamról Austin védelmező karját, és azt maga mellé tettem. Mivel még ő aludt, így ott öltöztem át. Viszonylag gyorsan vettem fel a melegítőmet, és a pólómat. Később egy pulcsival is gazdagodott az öltözetem. Austin akkor kezdett el ébredezni, mikor a hajamat fésültem ki. Mosolyogva tekintgetett rám, majd kiszállt az ágyból, miután magához tért. Ott álltam a tükör előtt,  és odajött hozzám. Hátulról átölel. Olyan cuki, mikor reggel felkel és azt sem tudja, hogy mi merre hány méter. 
- Hova mész? -arcát a vállam hajlatába tette, és úgy dörmögött. Mosolyogva figyeltem.

- Futni -nevettem, amire ő is felnevetett.

- Minek, így is csinos vagy! -puszilt meg.

- Csak miattad csinálom, meg magam miatt -pirultam el. Austinnak nem tetszett a kijelentésem. Láttam rajta, de nem akart vitázni, így nem mondott semmit.

- Elkísérlek, oké? - mosolygott. -Várj két percet, és megyek -puszilt meg, és már vette is ki a cuccát, amibe jönni akart.

 Mosolyogva léptem ki a szobámból, és indultam az előszobába felvenni az edzőcipőmet. Tori még aludt szerintem, hisz minden úgy volt, ahogy tegnap este hagytuk. Mikor végeztem, és elkészültem, már Austin is mellettem volt, és a cipőjét húzta. Gondosan becsuktam a házat, de előtte hagytam egy cetlit Torinak. Elkezdtem futni.

 Na jó, ne nevettessük ki magamat. Inkább kocogtam Austin mellett. Folyamatosan SMS-t írt, és ez zavart. De mindegy. Tíz perc után odaértünk, ahol futni lehet. Ilyen sportpálya szerűség. Austin beállt mellém, és úgy tett mint aki futni akar velem együtt. Mosolyogva néztem rá, majd amolyan kiskutyás pillantásokkal nézett felém. Gondolom nem akar futni.

- Nem kértem, hogy fuss is velem -nevettem fel élesen.

- Hu, az jó -törölte meg homlokát. - Már azt hittem -próbálta nem elnevetni magát, de nem sikerült.
- Bolond! -nevettem rá.
- De csak a tiéd! -kiabálta, hisz már elkezdetem futni. 

Második körömet futottam, annak is a felénél jártam, mikor megpillantottam, hogy Austin nem egyedül van a lelátón. Max is mellette volt.  Mosolyogva integetett, mikor észrevette, hogy őt nézem. Kifulladva értem oda hozzájuk, majd Austin közeledett felém Max-el. 
- Szia -köszönt udvariasan. 
- H-helló -lihegtem, szinte fáradtan.

Austin a karját a vállamra tette, és úgy puszilt homlokon. Annyira imádom.

-Srácok! -szólt Max. -Annyira összeillettek! Megörökíthetem? -mosolygott felénk én pedig bólintottam.

Austin megfogta az egyik karomat, és a kamerába nézett. Én pedig, (még úgy sincs ilyen képünk) meg akartam csókolni, de puszi lett belőle. Mikor Max jelzett, hogy kész a kép, Austin kezét az arcomra helyezte, és úgy csókolt meg.

- Elég a nyálasságból fiatalok. Én vagyok az egyetlen, aki normális, és nem nyáladzik? - jelentette ki, mintha ez tényleg rendben lenne.

Austinnal furán néztünk rá. 

- Szerintem ritka egy hülye vagy, hisz egy veled egyidősnek barátnője van! - Austinnal együtt nevettem ki a haverunkat. 

-Chh összeillettek - forgatta a szemét. - Mind a ketten csak sértegetni tudtok -próbálta megjátszani a sértődöttet, de nem ment neki. Max hasonló karakter Austinnal, de ő mégis más. Nem volt full supra, és egyéb "termék bemutatós" öltözetben. Fekete hosszú haja volt, ami már a szemöldökét is lassan eltakarta. Sapka se hiányozhatott róla. Amióta Austin mániákusan gyűjteni kezdte, ő is rázendített. Szemei zölden csillogtak. Helyes fiú volt, nem értem, hogy miért nincs barátnője. 

A srácok kitalálták, hogy menjünk el egy fagyizóba. Na jó, természetesen alap, hogy megvárnak, amíg elfogadható külsőt varázsolok magamra. Fél órát vártak. Lezuhanyoztam, hajat vasaltam, átöltöztem. Nem tudtam, hogy mit vegyek fel, ezért Austinnak kiabáltam, hogy jöjjön fel. 

- Szaladj, hív az asszony - kiabálta Max, majd egy olyan "au" hangot hallottam. Austin biztos leütötte.

Mikor benyitott, ki is akart menni, hisz egy fekete bugyi, és melltartó volt rajtam. Kikacagtam szó szerint, majd szóltam neki, hogy jöjjön be nyugodtan. Zavartan pillantott rám.

- Miért hívtál? -kíváncsiskodott.

- Nem tudom, hogy mit vegyek fel -tettem csípőre a kezemet. Austin mosolyogva nézett engem, tekintete végig a szememen volt. WOW.

- Nem tudom -gondolkozott. -Nincs olyan jó idő, vegyél fel egy farmert pólóval, és egy pulóverrel -mosolygott. Közelebb lépett hozzám, és megpuszilt. - Én most megyek, mert Max még rosszra gondol -mosolygott és kilépett az ajtón. Gyorsan felöltöztem, és el is indultunk. Tori Liammel találkozott, mert nála maradt valami. (?) Az odaúton Maxből dőlt a szó. Be sem tudta fogni. Csak mondta..és mondta. Mikor be értünk az üzletbe, kissé csendesebb lett. Rendeltünk Austinnal egy nagy Csokis shaket, Max pedig egy közepeset. A pincér egy velünk egykorú fiatal fiú volt. Kedvesen felénk mosolygott, mikor kihozta a rendelésünket. Austin a vállamra helyezte a kezét, és megpuszilt, mikor a pincér elment. Szinte nevetve ittam Austinnal az üdítőt mert hol csikizett, hol pedig nevettetett. Jól szórakoztunk, de Max nem igazán. Inkább, csak minket nézett, és rajtunk nevetett.

- Nekem sose lesz olyan barátnőm, mint te Faith -sóhajtott. Austin és én döbbenten néztünk rá.

- Dehogynem! - szólt oda Austin. - Hidd el, téged is megtalál az, akivel együtt kell lenned -mosolygott Maxre. -Fel a fejjel haver.

Mind a ketten engem néztek, ami hatására sikerült zavarba hozni. Max-et hívták telefonon, ezért félre vonult. Austin ide hajolt hozzám, és kaptam egy puszit.

- Jól nézel ki - nevetett bele a fülembe, és karját körülfonta a derekamon. Mosolyogva fordultam felé, majd kis fázis késéssel leesett, hogy arra céloz, mikor a ruha kiválasztása miatt hívtam fel magamhoz. 

- Köszi -pirultam el, és mosolyogva Maxre pillantottam, aki idő közben megérkezett. Összevont szemöldökkel nézett ránk, majd legyintett egyet, hogy inkább nem is karja tudni, hogy miről volt szó.

Austin köhintett egyet, én pedig felé fordultam. 

- Minden oké? -kérdeztem nevetve.

- Persze, csak szőrcsomó - kuncogott. 

-Ezt félre értettem - szólalt meg a mobilja mögül Max. Na erre mind a hárman nevetésben törtünk ki.

- Faith -nézett a szemembe. - Bár nem vagyok a szavak embere, de mivel ma van, hogy egy éve megkérdeztem, hogy lennél -e a barátnőm, ezért szeretném, ezt oda adni - nyújtott egy piros dobozt az orrom elé. 

- Ó Austin, nem kellet volna. Elég, hogy vagy nekem -mosolyogtam rá, és kíváncsian nyitottam ki a dobozt, hogy megleshessem a tartalmát.

5. rész*-Hiányzott.

 Szió:) itt az új rész :) sokat vacilláltam vele, hogy mi legyen:S hát, ezt ilyen lett:) valakinek nem 
 tetszik, komizza meg, hogy mit akar olvasni, és talán megvalósítom:) 3 megjegyzés, és hozom a 
 következőt.!! puszi :*

-Harry, ezt nem kellene. - néztem a mellettem ülő srácra. Göndör sötét fürtjeit megvilágította az utcai fény. Karját visszább húzta a derekamról, és furcsállóan meredt rám. Biztos nem értette mire célzom. Félelmemet legyőzve, csukott szemmel csak arra gondoltam, hogy mikor lesz vége ennek az egésznek.

Nem nyitottam ki a szemem, de éreztem, hogy Harry nem érezte jól magát, mert nem érette, hogy először miért fogtam meg a kezét, aztán ha megpuszil, az nem tetszik. Szerintem jobb ha elmondom neki, hogy mi ez..

-Nekem barátom van. -jelentettem ki, és Harry felém kapta a tekintetét. Megrázta göndör hosszú barna haját, így pár tincs szemébe lógott. Kezeit arcához emelte, és megdörzsölte, majd úgy meredt maga elé.
-Ezt eddig miért nem mondtad? -nevetett fel szinte kínosan.
-Talán.. Mert nem kérdezted?!- mosolyogtam rá.
Harry forgatta a szemeit nevetve, majd mikor látta, hogy ismét csukva van a szemem, és a karfát bomlásig szorongatom, hogy ki ne essek, közelebb húzódott hozzám. Pár pillanaton belül ismét szorosan ölelt magához. Kinyitottam a szemem, és megláttam London fényeit, ami elképesztő látvány volt. Tetőpont az az volt, mikor megállt az óriáskerék, és mi voltunk a legtetején. Féltem, de nem volt olyan félelmetes, mint akkor ötévesen. Még mindig rossz visszagondolni rá. Azóta szerintem vidámparkba se voltam. Hmm. Mire nem képes egy srác iszonyathelyes mosollyal? No Comment.
-Hogy hívják a barátodat? - fordult felém, és próbált lekötni, hogy ne legyen olyan rémisztő a helyzet. Mosolyogva néztem rá, és azon gondolkoztam, milyen aranyos gesztus ez tőle.
- Austin Mahone. -nevettem fel, hiszen ő is ugyanúgy híres mint a srácok..Csak nem annyira.
-Arra az Austinra gondolunk mindketten? - mosolyodott el kajánul.
-Igen.. Arra. -nevettem.

Észre se vettem, de a jegyszedő már fel is nyitotta a hinta elejét. Meglepődtem, hisz észre se vettem..Harry lekötött egész idő alatt. Ügyes. Felé fordultam, ő pedig csak mosolygott. Smaragzöld szemei csak úgy csillogtak. Visszamosolyogtam rá, és kiszálltam Harryvel a hintából.

Szép lassan gyülekeztek mellénk a többiek, majd mikor mindenki ott volt már, kitaláltuk, hogy mi legyen a következő állomás.

-Dodzsem. -kiáltott fel Niall, a mellette álló Demi kissé elpirulva mosolygott a szőkeségre.
-Felőlem mehetünk oda is. -mosolygott Perrie.

Torival beszélgettem, miközben a srácok ismerkedni próbáltak velünk. Szerintem elég jól összeszokunk.
-Victoria, neked tetszik Liam? -kérdeztem Torit kissé félrevonulva, hogy a többiek ne hallják.
-Helyes, de nem szeretnék még barátot. -mosolygott rám a barátnőm. Mosolyogva bólintottam, majd visszamentünk a társasághoz. Louis épp azt mesélte, hogy mennyire szereti a húgait, és hogy jó lenne, ha láthatná őket.

Nagyban azt meséltem, hogy három évesen mit csináltam egy bevásárló központban, mikor megcsörrent a telefonom. Mosolyogva emeltem a készüléket a fülemhez.

-Szia. -motyogtam a telefonba, majd jobb kezemmel bedugtam a jobb fülem, hogy jól halljam a barátomat.
-Helló. Most értem vissza Californiából, itt vagyok előttetek. Hol vagy? - hangján halottam, hogy mosolyog.
-Ú bocsi, eljöttünk Torival vidámparkba az új barátainkkal. -felnéztem a társaságra, mert mindenki engem nézett, és hallgatott. -Mindjárt ott vagyok, puszi, szia. -mosolyogtam, majd kinyomtam a telefonom.

-Srácok, bocsi, de mennem kell. Most ért haza Austin, és ott vár a házunk előtt. Valaki haza tudna vinni? -néztem körbe a társaságon.
-Persze, én hazaviszlek, és majd visszajövök a többiekért, hisz Niall már megvette a jegyet.- mosolygott Harry.

Mosolyogva nyugtáztam a kedvességét. Elköszöntem a lányoktól, majd a srácoktól, és Harryvel elindultunk a kocsijához. Telefonomat szorongatva néztem az utat, és vártam, hogy mikor ölelhetem meg a barátomat.

-Mennyi ideje jártok? - nem nézett rám, csak az utat nézte.
-Most lesz egy éve. -mosolyogtam. Harry bólintott. -És neked a barátnőd? -mosolyogtam rá.
-Nekem nincs senkim. - mosolygott rám. -Még nem találtam meg az igazit. Bár most Taylor Swifttel jóba vagyok, de semmi komoly. - nevetett fel kínosan. Megértően bólintottam, és már meg is érkeztünk.

Kiszálltam, mikor megpillantottam a házunk előtt ücsörgő srácot. Mosolyogva rohantam oda hozzá. Ő felállt, és megölelt.
-Szia,hiányoztál.- pirultam el kissé.
-Szia, te is nekem. -mosolygott, majd nyomott egy szájra puszit , miközben beletúrt a hajamba. Megfogtam a kezét, majd odahúztam Harryhez.

-Harry, ő itt Austin, a barátom. -mutattam be őket egymásnak.
-Harry Styles, örülök a találkozásnak. -fogott kezed Austinnal.
-Austin Mahone, szintúgy.- mosolygott.
-Szerintem én megyek, majd találkozunk. -mutatott a kocsija felé. Megindult felém, megölelt, majd nyomott két puszit az arcomra, és azzal elindult a kocsija felé.

 Megfogtam ismét Austin kezét, majd Harryre néztem.

-Rendben. Köszi, hogy hazahoztál. Szia. -kiáltottam felé.
-Semmiség, Szia.-intett, majd beszállt a kocsiba.

Austin mosolyogva, felvont szemöldökkel fürkészett engem, én pedig legyintettem egyet, hogy majd elmesélem. Elővettem a táskámból a kulcsot, majd Austinra néztem. Meglepődtem, hisz volt nála egy utazótáska.

-Ez mi?- mosolyogtam.
-Faith, most jöttem haza a turnéról. -mosolygott. Ó, de buta vagyok.
-Ja, tényleg. -nevettem. -Maradsz éjszakára? -mosolyogtam, és kissé elpirultam, hisz eddig még sose aludt nálam, és én se nála.
-Csak..ha szeretnéd.-léptünk be a nappaliba. Austin hozzám simult, és belepuszilt a nyakamba.
-Mindennél jobban. -megfordultam mosolyogva, és megcsókoltam.
Austin mosolygott némán, és nem szólt semmit. Kezemet megfogta, és úgy húzott fel a szobába.

Mosolyogva lépett be, hisz szeret a szobámban lenni. Nagy kétszemélyes ágy, virágos tapéta, valamint mellette egy fürdőszoba. Nőies. Ledobta barátom a földre a cuccát, és leült az ágyra.
-Na, és mit fogunk csinálni? - mosolygott rám.
-Én elmegyek lefürdeni, te azt csinálsz, amit akarsz. Pakold ki a cuccodat. -mosolyogtam rá, és már a fürdő ajtajában álltam.
-Értettem főnök. -jobb kezét a homloka elé tette, amolyan "tisztelgés" képen. Mosolyogva mentem be fürdőbe, és megengedtem a vizet.

Bőrömön lassan húztam végig a tusfürdős szivacsot, ami kamilla illatú. Megmosakodásomat követően lusta voltam kimászni, ezért csak pihentem a kádban, és lazítottam.


 -Én elmegyek a másik fürdőbe, és lefürdöm. -kopogtatott. -El ne tűnj.-nevetett.
-Nyugi, nem fogok.- nevettem fel.

Hallottam, ahogyan Austin  zuhanyzik, így törölközőben kimásztam a szobámból. Odamentem a szekrényemhez, és kiválasztottam, hogy miben alszom. Egy testnadrág plusz bő póló. Aludni tökéletes.

Visszasomfordáltam a fürdőbe, és felöltöztem. Hajgumival felkötöttem copfba a hajam, és úgy léptem ki a szobámba. Austin már ott feküdt az ő részén. Elmosolyodtam, és befeküdtem mellé. Megpusziltam, ő pedig csak nézett, szótlanul. Elpirultam, hisz olyan aranyos volt.
-Mit nézel? -kérdeztem zavartan.
- A szőke hosszú hajad, a barna szemed, imádom. - felém fordult, és magához húzott. -Holnap lesz egy éve, hogy összejöttünk, ugye tudod? - váltott komolyabb arckifejezésre.
-Persze. -mosolyogtam, és Austin egy puszit nyomott a homlokomra, mikor Tori lépett be.
-Faith, Harry adni akar valamit. Te jó ég.- zárta be az ajtót, majd csukott ajtón keresztül beszélt hozzám. -Gyere le, most! -majd elment.
Hívtam a barátomat, hogy jöjjön, de nem tette. Fáradt, ezért kért egy puszit, és inkább fent maradt aludni.
 Kissé zavartan másztam le az emeletről,  Majd szerény társaság fogadott. Tori, és Harry. Harry zavartan tartott egy macit a kezében. Odalépett hozzám, és odaadta.
-Ezt neked hoztam.-mosolygott.-Nyertem, és nem tudom hova tenni. - nézett a szemembe.
-Köszönöm, rendes tőled. -néztem a magas göndörre. -Tori, neked mi bajod? -értetlenkedtem
-Miért van itt Austin? -vont kérdőre.
-Mert megkértem, hogy maradjon. -vallottam be.
-És máris le akartatok feküdni?
-Mi, dehogy! -motyogtam.-Gondolkozz már, olyan vagyok aki olyan hamar belemegy a dolgokba? -fakadtam ki, és zavartan Harryre néztem.
-Azt hiszem... én megyek. - mondta Harry, és kilépett az ajtón.
-Gratulálok, legalább ő szeret is. - mondta Victoria.
-Mivan?- összezavarodtam. -Miért, Austin nem szeret? Harrynek barátnője van, és én csak barátként tekintek rá. -fakadtam ki.
-Ahaa. -bólogatott a barátnőm, és otthagyott.

4. rész*- Jónap, vagy mégese?

 Szióóóka:D bocsi, hogy most hoztam részt, de így alakult :S remélem tetszik, puszi :*

-Mond, mi a fenét csinálsz? - förmedtem rá. Nem mondott semmit, csak mosolygott tovább. Megfordultam, és végül öntöttem magamnak inni. Harry még mindig ott állt, nem tudtam mit akart, ezért pohárral a kezemben fordultam felé. Felhúzott szemöldökkel, mosolyogva néztem rá, majd kivette a poharakat a kezemből.
-Köszi. - mosolygott, majd elindult ki a konyhábából.
-Hé. -fordult vissza. -Az az enyém.- mutattam a kezében lévő rózsaszín pohárra. Szavamra csak elmosolyogta magát, majd szájához emelte a poharat. 
-Most már az enyém.-jelentette ki, majd kiment a többiekhez. 

Agyamra megy a viselkedésével, olyan gyerekes. Képtelen voltam egy másik pohárból inni. Kimentem a konyhából, egyenesen a nappaliba. Tv-t néztek, de pont azt, amit már láttam, így felmentem a szobámba. Levágtam magam az ágyamra, és elővettem a laptopomat, majd felnéztem az internetre. Nem volt semmi érdekes, így ki is kapcsoltam. Mikor az ágyamról akartam felállni, valaki kinyitotta az ajtót. Harry. Bedugta a fejét, majd úgy kopogtatott.

-Bejöhetek? -mosolygott.
-Gyere. Miért nem nézed te is a filmet? - kérdeztem.
-Mert már láttam. - mosolygott, majd leült az ágy szélére. -És te?
-Szintúgy. -ültem törökülésbe, Harry pedig a száját babrálta.

Mosolygott rám, és viszonozásul én is ezt tettem.

-Mondd, lenne kedved eljönni valamikor valahova esetleg? - húzta ismét mosolyra a száját.
-Styles, hány lányt szedtél már fel ezzel? - nevettem el magamat.
Mosolygott a beszólásomon. Fura, azt hittem, hogy megsértődik.
-Na, lenne kedved? -szemében láttam, hogy félt a válaszomtól.
-Lenne, -mosolyogtam rá, majd megpusziltam.
-Ezt most miért kaptam? -nézett rám furán, amit megértettem, hisz én sem tudom, hogy miért cselekedtem így.
-Fogalmam sincs. - mosolyogtam, majd ő is felnevetett.
-Nekem tetszik.- mosolygott kajánul, én pedig vállba bokszoltam.

Úgy döntöttünk, hogy lesétálunk a nappaliba, mivel ordibálást halottunk. Louis a kanapén állt, a többiek pedig a fejüket csóválták. Harry csak nézte Louist, és nem mondott semmit.
-Mi a baj? - kérdeztem.
-Vidámparkba akar menni.- mutatott Zayn Louisra.
-Hát akkor menjünk oda. - nevettem fel.
-Komolyan?- nézett vám Victoria. Tudni illik, hogy félek oda menni, mivel régen mikor 5 éves voltam, majdnem kiestem az óriáskerékből. Nagyon megrázott, hisz ha nincs ott apa, én kiesek, és megsebesülök, vagy a legrosszabb, meghalok. Bólintottam, de nem volt meggyőző. 
-Akkor ezt megbeszéltük.-Niall.

Felszaladtam egy átmeneti kabátért, majd mikor lejöttem a lépcsőről, Harry és Tori félre vonulva beszélgettek. Oké, mindegy, ha tetszik neki. Tori gondosan becsukta a házat, és a kocsi előtt álltunk. 
-Ki vezet?- Louis
-Majd én.-Harry. -Ülsz mellém?-nézett rám, én pedig bólintottam. A többiek egy olyan "itt lesz valami" tekintettel néztek felénk, de ők tudják. Hogy én, és ő járjunk? Kizárt! Én átlagos vagyok, ő pedig..Harry..
-Jó, akkor a többiek pedig hátra. Spuri. - tette csípőre a kezét Louis, mi pedig kinevettük, mert úgy nézett ki, mint egy tanár, aki leszidja a gyerekeket, mert elkéstek az óráról.
Harry kifejezetten jó sofőr, és őt nézve elmosolyogtam magam, amit ő észre is vett. Elkaptam a tekintetem, arcomon éreztem, hogy olyan piros, mint egy alma. Félve, de visszapillantottam, és Harry is mosolygott ezen.

-Min mosolyogsz?- nézte az utat.
-Semmin, semmin.- mosolyogtam tovább.
-Aha, biztos. - nevetett. -Mit szólnál, ha mi máshova mennénk? Biliárd? -vetette fel az ötletet. 
-Nem, nem kell. -mosolyogtam. -Majd később lehetünk kettesben, ha úgy akarod, de most legyünk a barátainkkal. -néztem rá, és ő is rám pillantott.
-Oké, de úgy is jön Eleanor, Perrie, és Demi. Szóval annyira nem fogunk hiányozni nekik. -kacsintott. -De szavadon foglak.
-Demi? - figyeltem fel erre.
-Aha, ő és Niall titokban járnak. Tök cukik együtt. -mosolygott.
-Igen, azok. -néztem már én is az utat. 

Megérkeztünk, és kiszállásunk után Niall rohant, és vett Deminek, egy csokiszívet. Istenem, de aranyos. Odaszaladt Demihez, és odaadta neki egy puszi kíséretében. Harry megállt a hátam mögött, majd Louis bemutatott minket a lányoknak.
-Perrie, Eleanor szerelmem, és Demi, ő itt Faith Smith- mutatott rám.-Ő pedig Victoria Parker.
-Nagyon örvendek a találkozásnak, nyújtotta a kezét Perrie, majd Eleanor, és végül Demi.

Nagyon kedves lányok, és értem, hogy miért is választották a srácok őket. Majd jött a félelmem.

-Tudom már mivel kezdjük! -kiáltott fel Louis. -Óriáskerékre fel. 
Torival összenéztünk. Elöntött belül a félelem, és megfogtam Harry kezét az izgalomtól. Mosolyogva nézett rám,de nem viszonoztam. Megszorította kezemet, mintha tudná, hogy pont erre van szükség. Arcát arcomhoz helyezte, majd belesúgta a fülembe -Te velem jössz, és én vigyázok rád. Jó? -fogta meg a másik kezemet, és csodálkoztam, hogy miért mondja ezt. 
-H-honnan tudod? -néztem rá riadtan, mert még mindig féltem. Mosolygott, majd Torira nézett. Ó ezért megölöm, de kedves volt tőle. 

Pont az a férfi előtt álltunk már, aki szedte a jegyet, és én szinte gombócokat nyeltem. Harry fizette mindenki jegyét, és beültünk. Rémülten lenéztem Torira, aki aggódó tekintettel figyelte a reakcióm. Viszonylag megnyugodott, mikor Harry erős karjai már a derekam körül voltak. Ránéztem Harryre mosolyogva, és nem tudtam mit mondani, majd ő beszélt helyettem. 
-Nyugi, vigyázok rád! -mosolygott. -Le kell győznöd a félelmed. Ha nem lennél biztonságban, nem hoztalak volna fel, de mivel biztonságban vagy, ezért most itt vagy velem. -mosolygott, majd nyomott egy puszit a homlokomra, és elindult az óriáskerék.

3. rész*- Mi a fenét csinálsz..?

Sziasztok, meghoztam a 3. részt :) Remélem mindenki elégedett, és továbbra is olvasóim lesztek. Na, de nem szaporítom tovább a szót, jó olvasást, 3 megjegyzés, és hozom a kövi részt, amint tudom :) puszi :*

" Elfelejtettem mondani, hogy nagyon jól nézel ki egy szál pólóban babe. H.x " 

Mosolyogtam, de ezt a barátnőm nem dijjazta. 

-Na? -nem kerülte a témát.
-Harry. - mosolyogtam.
-Milyen Harry? 
-Harry Styles. - néztem a szemébe.
-Styles? Az a Harry Styles? - teljesen ledöbbent. -Mégis hogy találkoztatok? - kérdezett tovább.
-Várj elvileg egy clubban szedtem fel őket, és én hoztam ide, mert ittak. És reggel amikor felkeltem, itt voltak. -adtam a kissé zavarodott és furcsa választ.
-Mi az, hogy "őket" - Tori kissé lesokkolt.
-Ó hát az 1D-s srcácokat. -jelentettem ki tök nyugodtan. 
-A lényeg, hogy lazán kezeled. - nézett a szemembe, és visszaadta a telefonom.
-Nem említettem igaz, hogy meg akarnak ismerni?! - néztem rá félve.
-Eltaláltad. -mosolygott. -De felőlem. -legyintett. -Úgyis kevés barátaink vannak. -mosolygott tovább, majd felállt, és felvitte a szobájába a bőröndjét.
Telefonomat szorongattam, miközben arra gondoltam, hogy mit válaszoljak Harrynek.

" Köszönöm, pont lábra gyúrok ;) Sajnos, én nem tudok ilyen véleményt mondani rólad" 

SMS megírását követően gondolkoztam el azon, hogy megadtam-e neki a számom. Nem, de gondolom elkérte Liamtől. Sebaj, előbb vagy utóbb úgy is megtudta volna. Gondolatmenetemet telefonom rezgése szakította meg.

" Kerítünk rá alkalmat, nyugi x "

"Ha engedem, édes. x"  -válaszoltam.

"Meglátjuk"

Félmosolyra húztam a számat, majd hanyatt feküdtem a kanapén.
 Lusta voltam ahhoz, hogy bármit is csináljak, így úgy döntöttem, hogy befejezem, amit akartam. Felmentem a lépcsőn, egyenesen be a fürdőbe. Megengedtem a melegvizet, majd leöltöztem. Felkötöttem a hajamat , hogy ne legyen vizes, majd belemásztam a jó habos meleg vízbe.

******
Lesétáltam a konyhába, és összedobtam valami "vacsorát" ami müzli lett. Oscar díjat lehetne nekem adni, komolyan. Victoria csatlakozott hozzám, és megbeszéltük, hogy holnap felhívom a fiúkat, hogy nézzenek be hozzánk, vagy menjünk el valamerre.

-Harryvel van valami köztettek, hogy ilyen SMS-t írt? -törte meg a vacsora közben lévő csendet Tori.
-Nem, nincs. -mosolyogtam.
-Értem. - bólogatott, és közben nem nézett a szemembe.
-Nem hiszel nekem, igaz? - mosolyogtam rá.
-Nem hinnék, de mivel barátnőm vagy, és megbízok benned, így hiszek! -mosolyogva felállt az asztaltól, és beletette a mosogatóba a tányérját.

******
Szombat reggel van, és fáradt vagyok. Tori fel volt villanyozva, és arra keltem, hogy visítva jön be a szobámba, hogy milyen ruhát vegyen fel. Igen, engem is érdekel, hogy jól nézzek ki, mikor 5 helyes pasi jön ide az én házamba, de nem fogok kiakadni emiatt. 

-Szerinted melyik legyen? -mutatott a kockás ingre egy farmerrel,  és egy elegánsabb felsőt, miniszoknyával.

-Szerintem ne vidd túlzásba, így első alakalomra elég  a farmer plusz kockás ing szett. -mosolyogtam, majd a fejemre húztam a takarót. Nem volt jó ötlet, mert másodpercek töredéke alatt Tori feküdt rajtam.

-Na kelj fel. -levette rólam a takarót. -Te mit veszel fel? -mosolygott. 
-Majd én azt tudom. -mosolyogtam.
-Rendben. -mondta, és leszállt rólam. -Vigyázz. repül a telefon. - jó hogy szólt, mert majdnem leesett az ágy mellé. Furán néztem rá, mert hirtelen nem értettem, aztán leesett, hogy mit akart.

"Helló, Tori épségben hazajött, és belement egy kis közös találkába. Ha nektek is jó, 1-re jöhettek. x"

Liam meglehetősen gyorsan válaszolt rá. Biztos a kezében volt pont a telefon. 11 óra, mindjárt itt vannak a srácok. Kitápászkodtam az ágyamból, beágyaltam, és elindultam öltözni. Választásom, egy virágmintás felsőre, valamint, egy farmerre esett. Hajamat kifésültem, arcomat megmostam. Nem volt kedvem sminkelni, ezért csak szempilla spirált tettem a szempillámra. Tori kétségbeesetten rohant be a szobámba, de viszonylag megkönnyebbült, mikor látta, hogy én is kész vagyok.

-Mikor jönnek? -kérdezte izgatottan.
-1-kor. -mondtam. -Hé, minden rendbe? -léptem oda hozzá, és néztem a szemébe.
-Persze, csak tudod én ismerem őket, ők engem nem, és izgulok.
-Nyugi,nem hiszem, hogy rossz véleményük lesz rólad. -mosolyogtam rá, amit ő is egy őszinte mosollyal nyugtázott.

****

Kopogtattak, így gondolom ajtót nyitok.

-Sziasztok.- köszöntem feléjük kedvesen, majd betessékeltem őket egy-egy puszi kíséretében. Leültek a kanapéra, majd mikor Tori kilépett a konyhából, elkezdtem a bemutatást. -Srácok, ő itt Victoria Parker, a legjobb barátom, már kiskorom óta.-mutattam be.

Kedvesek voltak Torival, főleg Liam. Ujuj, itt lesz valami szerintem, mert Tori is zavarban van, ha vele beszél. De mindegy, majd meglátjuk. 

-Faith, hoznál nekem inni? -kérdezte Niall, aki már annyi sós dolgot összerágcsált, nem csodálom, hogy szomjas. Bólintottam, és kimentem a konyhába.

Nyújtózkodtam, hogy levegyek egy poharat a legfelső polcról. Azon tanakodtam, hogy mit kér a szőkeség inni. Almalénél maradtam. Kiöntöttem a pohárba, és öntöttem volna magamnak is, mikor két erős kart éreztem a derekamon.
  Megfordultam, és Harry állt velem szemben. Előtűntek gödröcskéi, és csillogtak smaragzöld szemei.

-Mond, mi a fenét csinálsz? - förmedtem rá.

2. rész* Ki az a H..?

 Sziasztook:D Itt az új rész :) Na milyen lett?:D Szeretitek?:D 2 megjegyzés, és jön a következő. :) puszi :* /rövid lett, bocsi/

-De, csak veled kényelmesebb -nézett rám Harry mosolyogva, majd mindenki "úúúú" -hangot adott ki a szájából. Éreztem, hogy lepirosodok, és mosolygok, mint egy idióta. Ránéztem Harryre. Mikor rám nézett előtűntek  gödröcskéi. Aranyos volt.

-Nem akarok köcsög lenni, de nekem tanulnom is kell. - néztem rájuk kiskutya szemekkel, és közben megigazítottam a hajamat. 
-Te suliba jársz? -néztek rám.
-Nem, csak valahogy le akartalak titeket koptatni. -nevettem fel, mire leesett nekik, hogy menni kéne.
Gondoltam, hogy megúszom egy sima "szia, majd beszélünk-el", de benéztem. Niall odajött, és megpuszilt. Majd Liam, aztán Zayn, és végül Louis. Ki akartam őket kísérni, majd Harry krákogott a hátam mögött egyet.

-Én nem kapok? - értetlenkedett, és megint előbújtak a gödröcskéi.
Mosolyogtam, majd megöleltem, és megpusziltam. Kifelé készültek az ajtómon, mikor Liam szólt utánam. 

-Hé Faith, telefon számod megadod? Tudod, ha megérkezik Victoria, tudj szólni, hogy átjöhetünk. -mosolygott. Kedves fiú. 
-Ja, tényleg - mosolyogtam. Kivettem a telefonját a kezéből, megadtam a számomat, és már a Liam száma is megvolt az én telefonomban. Nem sokkal később csak az üres szoba tárult elém. 

Elmentek. Végignéztem a házon, és volt mit összepakolni. mosolyra húztam a számat, és elindultam a hifi felé. Vagyis, ha jobban meggondolom, inkább zokniba odacsúsztam. Bekapcsoltam Rita Ora: Hot Right Now - című számat, és pakolni kezdtem. 

Mondanom sem kell, hogy a pakolás nagy részét végig táncoltam. Biztos hülyének könyveltek volna el, ha látta volna valaki. Épp zuhanyozni készülődtem, mikor csengettek. Kinyitottam az ajtót, és mosolyra húztam a számat.

-Victoria! -ugrottam a nyakába.
-Neked is szia. - ölelt meg, és bementünk leülni a kanapéra.
-Inni nem hozok, mert látom van nálad víz. - viccelődtem. -Mond, miért jöttél ilyen hamar? Nem úgy volt, hogy holnap jössz 5-körül? -vontam fel a szemöldökömet, mire ő csak mosolygott.
-Nyugi, nyugi. -tette a kezét a kezemre. -Lemondták Németországba a fellépést, ezért hazajöhettünk. - mosolygott.
-Értem. -néztem mélyen a szemébe.

Több mint egy órát beszéltünk, mikor hívott a természet. Hát, ha menni kell, akkor menni kell. Mikor visszaértem, Tori megdöbbenve nézett rám. Nem értettem, hogy mi az oka.

-Ki az a H? -szúrós szemeit rám szegezte.
-Ki? - kérdeztem vissza. Nem értettem, hogy mire megy ki a játék. Majd mutatta a telefonomat, hogy jött egy sms-em.

" Elfelejtettem mondani, hogy nagyon jól nézel ki egy szál pólóban babe. H.x "

1.rész* Furcsa ismerkedés..

 Sziasztook:) Itt az első része, a második blogomnak :) Az első felét, az egyik Facebook-os oldalamon (Harry Styles Hungary-n) egy kedves rajongó kezdte el, én pedig folytatom ezen a szálon a történetet :) Történetet megkezdte: Soós Adri  :)Tapsot neki :) jó olvasást :) 2 megjegyzés, és hozom a következőt:) 

Egy gyönyörű péntek reggeli napra ébredtem. Kikeltem az ágyból és odamentem az ablakhoz. Láttam a Big Bent, a piros buszokat. Azt hittem álmodok. De nem. Tényleg itt vagyok Londonban. Viszont a szobában nem egyedül voltam. Ott volt velem 5 fiú, akik aludtak. Nem hittem el. A One Direction a házamban? Képtelenség. És mégsem volt az. Aranyosan szuszogtak egymás mellett. Elmosolyodtam. Úgy gondoltam ideje lenne letusolni. Óvatosan próbáltam lépkedni a parkettán, de nem sikerült. Recsegett, ropogott. Reméltem, hogy nem kelnek fel, de nem jött össze. Kómás fejjel néztek engem. Nem bírtam megszólalni, csak bámultam én is őket. Majd a csendet Louis törte meg:
-Jó reggelt szépség! -mondta mosolyogva.
Szépség? Miért hív szépségnek?
-Jó-jó reggelt! -dadogtam.
Aztán rájöttem, hogy miért nevez így. Csak egy derékig érő póló volt rajtam, és egy bugyi. Gyorsan befutottam a fürdőbe és bezártam.
-Hééj..Nyugi, nem harapunk. -kiabált Hazza.
Erre a mondatra nem tudom miért, de kinyitottam az ajtót. Láttam rajtuk azt az önelégült mosolyt.
-Jól nézel ki! -jelentette Zayn.
-Nagyon vicces. Most ha lehet, ideadnátok a ruháimat? -bátorodtam fel.
-Persze. Hirtelen milyen beszélőkéje lett valakinek. -nevetett mindenki.
-Hahaha..-vágtam egy furcsa arcot.
Felöltöztem, lementem a konyhába és elkészítettem a reggelit. Evés közben azon töprengtem, hogy kerültek ide hozzám. Mikor a srácok is csatlakoztak hozzám, akkor éreztem, hogy meg kell kérdeznem.
-Srácok.. -vágtam kissé zavarodott fejet, amit mosollyal nyugtáztak. -Hogy kerültetek ti ide? Mi történt? - néztem körbe rajtuk, és kissé felnevettem magamba, mikor Niall már a 3. tányérral fogyasztotta el a müzliét, a többiek pedig, még mindig a rántottámat reggelizték. 
-Nem emlékszel? - néztek furán rám.
-Én emlékszek. - jelentette ki Louis, és tovább evett. Furának találta, hogy nézem érdeklődő tekintettel gondolom, mivel ő is fura fejet vágott. -Mivan? -emelte fel az egyik szemöldökét.
-Kiböknéd? -förmedtem rá, de kedvesen.
-Ja, persze. - emelte fel a mutató ujját a fejével egy magasságban. 
-Úristen, de hülye vagy. -nézett Zayn Louisra.
-Te meg egoista. -nevetett mindenkivel együtt. -Összefutottunk tegnap este az Angel's-ben (club) és Harry felkért táncolni, mert megtetszettél neki. -mondta, és éreztem ahogy az asztal megmozdult. -Auuuu- nézett Harryre. -Ja, hogy ez titok. -bólogatott. -Na mindegy, folytatom. Táncoltatok egy darabig, majd Zayn és én leitattunk. -hmm kedvesek. - Aztán történt még valami említésre méltó? - nézett körbe. -Ó a lényeg az, hogy mivel mi is ittunk, ezért felajánlottad, hogy itt is aludhatunk. megismerkedtünk, és megkedveltünk. -mosolygott. -De láttad, egyedül aludtál, és tiszteletben tartottuk a jogaidat. 
-Nem bíróságon vagyunk Louis. - röhögött Liam.
-De lehetnénk ott is. - csapta össze a tenyerét, mire én csak a fejem ráztam. 

Nemsokkal később kimentem a nappaliba, majd követtek.
-Egyedül élsz itt? - kérdezte Harry az egyik szekrénynek nekidőlve. 
-Nem, a barátnőmmel. -mosolyogtam. Ő is nemsokára 18 lesz. -mosolyogtam. -Egy hónap van közöttünk, és pár nap.
-Ő most hol van? -érdeklődött Niall.
-Turnézik. - mosolyogtam rájuk.
-Miért, énekel ő is? - néztek furán, mintha csak ők énekelnének. 
-Nem, táncol. Profi benne. De, ha Harry, leveszed a polcról azt a képet, ami kék keretben van, akkor meg tudjátok nézni, hogy ki ő. 

Harry levette a képet, és nézte egy darabig, majd odanyújtotta a többiekhez is.
-Hahaha még egy szőke. - nevetett Louis.
-Haha ha. Nem, mert akkor pont befestette szőkére, de most már barna, és alapból is barna a hajszíne. -javítottam ki a répamániást.
-Mi a neve? -kérdezte Liam.
-Victoria Parker. -mosolyogtam.
-Bemutatod? - kérdezgettek.
-Holnap jön haza. Ha gondoljátok, igen.
-Nézzünk Tv-t.- nézett rám Zayn.
-Nektek nincs hol laknotok? -értetlenkedtem.
-De, csak veled kényelmesebb -nézett rám Harry mosolyogva, majd ..